Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

VIII. A közelmúlt alakulása - 5. A számok magukért beszélnek

300 A KÖZELMÚLT ALAKULÁSA 300 Az emelkedés több mint két és félszeres, a csökkenés több mint egyharmados. Minden körülményt és eseményt figyelembe véve s minden vádaskodást mellőzve megállapíthatjuk, hogy a két nép számbeli fejlődésének nem így kellett volna alakulnia. A kellemetlen valóság érzetét súlyosbítják az államigazgatási szervek egyes intézkedései. Politikai érzéketlenségre és tapintatlanságra vall egyebek között az a belügyminisztériumi rendelet, amellyel a bécsi döntés következtében megvont 1938-as államhatárt módosították Egeg, Szalatnya és Gyűgy térségében. Egy 1972. évi rendelettel ugyanis — a helyi lakosság megkérdezése nélkül — csaknem 60 hektár területet csatoltak Gyűgy határához, s ezzel csökkentették a magyar vidék területét

40

9. Szlovákia déli részét — kb. 10 ezer négyzetkilométernyi területet — ma is magyar vidéknek hívják. A csehországi deportálások, a vagyonelkobzások, a reszlovakizáció, a lakosságcsere néven végrehajtott kitelepítés és a kiűzött őslakos magyarok helyére történt betelepítések, foglalások, beköltözések, vagyis a második világháború után végrehajtott etnikai tisztogatás következtében persze helyenként fellazult a magyar etnikum, noha a régió még nem vesztette el magyar jellegét. Részben a kultúrája, történelme tér el a „színtiszta" szlovák területekétől, részben a természeti adottságai, hagyományai, népszokásai mások. Még jelenleg is 500 felett mozog azoknak a településeknek a száma, amelyekben a magyar etnikum a lakosság jelentős hányadát alkotja. Akad, melynek lakossága 100 százalékban magyarnak vallja magát, de nem ritkaság az olyan község sem, ahol a magyarság statisztikai számaránya meghaladja a 90 százalékot. A magyar vidék egyébként nem azonos Dél-Szlovákia közigazgatási területeivel. Ezért is bizonyult eredménytelennek a „vegyes vidék" elnevezés használatának hatósági támogatása és magyar jellegének elhallgatása. Kétségtelen és vitán felül áll viszont, hogy a magyar etnikum lakta terület vegyes lakosságúvá tétele tovább folyik. Igaz, nem olyan durván, mint a háború után, az ide vándorlás azonban folytatódik, a nyelvhasználat korlátozása tovább tart, az iskolák szlovák tanítási nyelvűvé tételére irányuló törekvés nem lankadt, a közigaz409/ A Szlovák Szocialista Köztársaság Belügyminisztériumának 1973. január 12-i WS/1-615/1972. sz. rendeletével Egeg és Szalatnya kataszteri határából összesen 58 ha 48 á és 24 m

2 területet csatoltak Gyűgyhöz. Ennek következtében Egeg község határa 48 ha 24 á és 94 m

2 területtel lett kisebb. A község elvesztette szólóhegyének majd a felét, a Gesztencéket, a Krumplisokat és a Pástok nagyobbik részét. A kataszteri határ csaknem 100 méterre megközelíti a házakat. Szalatnya község kataszteri területe 10 ha 23 á és 30 m

2-rel csökkent. — Ústredný vestník Slovenskej socialistickej republiky, 1973. évf., 4. rész, 1.1.