Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VIII. A közelmúlt alakulása - 3. A cigányok lélekszámának változásai
A KÖZELMÚLT ALAKULÁSA 295 Kassa-vidéki 8 488 8,4 9 796 9,9 4 479 4,5 Rozsnyói 8 710 10,6 10 823 12,6 3 591 4,2 Tőketerebesi 8 138 7,2 10 442 8,9 3 270 2,8 Összesen (13+2) 79 591 4,2 98 760 4,7 26 454 1,2 A többi járás 79 684 3,0 101 093 3,5 49 348 1,6 Szlovákia 159 275 3,5 199 853 4,0 75 802 1,4 Egyes magyarlakta járásokban 1991-ben zuhanásszerűen csökkent a szlovákság lélekszáma mind az 1970. évi, mind az 1980. évi állapothoz képest. A csökkenés elsősorban a Rimaszombati, a Rozsnyói, a Kassa-vidéki és a Tőketerebesi járásban szembetűnő, de figyelemre méltó a Galántai, a Lévai, az Érsekújvári és a Losonci járásban is . Ennek az a legfőbb oka, hogy az 1991-es népszámláláskor a cigányok egy része cigány nemzetiségűnek vallhatta magát. Az az állítás, hogy a cigány lakosság többsége a múltban magyarnak vallotta magát, nem helytálló. A nyolcvanas évek folyamán a magyarság létszáma nem csökkent, hanem emelkedett, hasonlóan, mint a hetvenes években, s valamivel a legutóbbi népszámlálás adatai szerint is gyarapodott. A cigány lakosság lélekszáma viszont egyes járásokban — pl. a Dunaszerdahelyi, az Érsekújvári, a Kassa-vidéki, a Rozsnyói és a Tőketerebesi járásban — lényegesen csökkent. Pozsonyban és Kassán hasonlóképpen alakult a helyzet. A tárgyilagos megítélés érdekében tekintsük át azokat a számadatokat is, amelyek a szlovákiai cigányok nemzetiségét dokumentálják 1970-ben és 1980-ban: Nemzetiség 1970 1980 Szám sz. % Szám sz. % Szlovák 121961 76,6 157 185 78,7 Magyar 33 328 20,9 40 046 20,0 Egyé b 3 986 2, 5 2 622 1,3 Szlovákia 159 275 100,0 199 853 100,0 1970-ben tehát a szlovákiai cigányság 76,6 százaléka, egy évtized múlva pedig már 78,7 százaléka, a cigány lakosságnak csaknem négyötöde vallotta 407/ Štatistický úrad SR: Národnosť a náboženské vyznanie obyvateľstva SR (definitívne výsledky sčítania ľudu, domov a bytov 1991), Bratislava 1993 máj, 24.1.
