Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VIII. A közelmúlt alakulása - 3. A cigányok lélekszámának változásai
292 A KÖZELMÚLT ALAKULÁSA 292 Kass a 51 50 9 35 567 69,1 11447 22,2 43 998 85,4 Összesen (13+2) 1220 905 740 415 60,6 394 410 32,3 893 002 73,1 A többi járás 1726 103 151 885 8,8 1 300 385 75,3 297 591 17,2 Szlovákia 2 947 008 892 300 30,3 1 694 795 57,5 1 190 591 40,4 A közigazgatási területi egységek ugyanazok, mint az előbbi statisztikai kimutatásokban, de a népesség az 1910. évi népszámlálás adatait tükrözi, átvetítve a jelenlegi 13 járásra és 2 nagyvárosra, valamint Szlovákia egész területére. Megjegyzem, az egyes számadatok nem teljesen azonosak a korabeli csehszlovák statisztikai adatokkal 40 4. 3. A cigányok lélekszámának változásai Az utóbbi években azzal az állítással is többször találkoztunk a sajtóban, hogy a szlovákiai cigányok magyaroknak vallják magukat, ezért gyarapodik a kelleténél jobban az itteni magyarság. Ennek az állításnak az igazsága á tények és a rendelkezésre álló statisztikai adatok ismeretében kétségbe vonható. Mindenekelőtt ismerkedjünk meg a legutóbbi népszámlálás adataival. Az 1991. március 3-i népszámlálás eredménye szerint Szlovákiában 75 802 cigány (roma) nemzetiségű személy él, s a következőképpen oszlanak meg a magyarok által lakott 13 járás és 2 nagy/áros között: Járás, Össznépesség Ebből Nagyváros cigány (roma) nemzetiségű % Pozsony-vidéki 145 301 311 0,2 Dunaszerdahelyi 109 345 690 0,6 Gálán tai 143 846 794 0,6 Komáromi 109 279 820 0,8 Lévai 120 703 972 0,8 Nyitrai 211517 923 0,4 Érsekújvári 153 466 747 0,5 Losonci 95 989 1574 1,6 Rimaszombati 98 987 2 986 3,0 404/ Az 1921-ben készült csehszlovák statisztikai kimutatások szerint egész Szlovákiának 1910-ben 2 926 824 lakosa volt. Ebből 896 271 (30,6 %) volt magyar, 1 686 712 (57,6 %) pedig szlovák anyanyelvű (ezen kívül a becslés szerint 7556 cseh). — Československá statistika. Svazek 9., 75.1.
