Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
I. A köztársaság fénykora - 3. A nemzetiségi jogok következetlen valóra váltása
26 A KÖZTÁRSASÁG FÉNYKORA kaptak ugyan segély formájában tejet, kenyeret, lábbelit, ruhát stb., anyanyelvükön azonban sem írni, sem olvasni nem tanították meg őket. A magyar tanítási nyelvű iskolák és osztályok száma az első köztársaság két évtizede alatt szüntelenül csökkent. Az óvodák száma elenyészően csekély volt, egyáltalán nem tartott lépést a kor követelményeivel és a magyar nemzeti közösség szükségleteivel. A magyar nemzetiségű földnélküliek Szlovákiában nem kaptak földet a magyar földesuraknak a földreform keretében felosztott nagybirtokaiból 3 0. Az akkori általános vélemény szerint a történelmi igazságszolgáltatásnak elsősorban őket kellett volna kielégítenie. Helyenként ugyan juttattak nekik háztelkeket, de a mezőgazdasági ingatlanok java részét a kolonisták (1. sz. ábra) kapták 3 1, akik egyszersmind jelentős pénztámogatásban is részesültek 3 2. 30/ Csehszlovákiának azon a területén, amely korábban Magyarország részét képezte, a 100 kataszteri holdnál (57,55 ha) nagyobb földingatlanok tulajdonosai és bérlői tartották kezükben a földterület több mint 50 százalékát. Ebből az 1000 kataszteri holdon felüli hitbizományok a földterület 36 százalékát képezték. Az egyes családok hatalmas birtokokkal rendelkeztek Szlovákia területén. — Vö.: Faltus, J.— Prchá, V.: Prehľad hospodárskeho rozvoja na Slovensku v rokoch 1918—1945, Bratislava 1967,132,134,145.1. 31/ A hivatalos kolonizáció keretében 1929 végéig 51 kolónia létesült 1319 gazdasággal. Az egyénileg juttatott föld terjedelme 21 642 hektár, közös vagy községi tulajdonban 2848 hektár volt. A magánkolonizáció keretében 29 kolónia jött létre 689 gazdasággal, az egyénileg juttatott földterület 9735 hektár, közös vagy községi tulajdonban 818 hektár volt. A hivatalos kolonizációról készült adat 1934-ben már 55 kolóniáról tesz említést, továbbá 2002 gazdaságról és 24 175 hektár mezőgazdasági ingatlanról. — Vö.: Faltus, J.— Prchá, V.: i.m., 150. L; Karvaš, A. Imrich: Hospodárska Statistika Slovenska, Bratislava 1928, 24—26. 1. 32/ Az Állami Földhivatal, a Mezőgazdasági Tanács, a Csehszlovák Légiók Irodája (a Nemzetvédelmi Minisztérium mellett) és egyes minisztériumok aránylag széles körű segítségben részesítették a telepeseket. Róluk 1925 óta külön hivatal gondoskodott, éspedig a pozsonyi Állami Földhivatal kolonizációs referátusa, majd 1928-tól kezdve a prágai Állami Földhivatal miniszterközi bizottsága. A kolonistáknak nyújtott segítség a következő formában jelentkezett: adóelengedés, ingyenes építési felügyelet, 33 évre szóló építési hitelek, széles körű szubvenciók gépvásárlásra, tenyészállatok, vetőmagok és gyümölcsfák vásárlására, új utak építésére, jelentős mennyiségű takarmány és vetőmag ingyenes juttatása az 1934-es katasztrofális szárazság idején stb. A telepesek hathatós segítséget kaptak a dohánytermesztéshez is. A megtermesztett dohányt kedvező áron vették át tőlük. A mezőgazdasági válság idején az állam nemcsak haladékot adott a telepeseknek adósságuk törlesztésére, hanem a földre és a házra felvett adósságokat részben el is engedte nekik. A kolonizációhoz óriási segítséget nyújtott a Szlovák Liga. — Vö.: Faltus, J.— Prchá, V.: i.m., 149—153.1.
