Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VII. A félmúlt - 2. A Kassai Kormányprogram és következményei
A FÉLMÚLT 241 népének kellett fizetnie háborús kárként Csehszlovákiának. Át kellett esniük az ún. reszlovakizációs akción, s ennek keretében vagy meg kellett tagadniuk nemzetiségüket, lemondva anyanyelvük használatáról is, s eltűrve, hogy térítés nélkül megfosszák őket vagyonuktól, vagy várniuk kellett a katonaságot, hogy annak segítségével a csikorgó télben marhavagonokban Csehország távoli vidékeire deportálják, s ott rabszolgaként munkára fogják őket. Adódott egy további lehetőség is: elszökni, idegenben keresni menedéket, vagy megvárni a „legális" Magyarországra telepítést. Sokan féltek, hogy a magyarokat is megkülönböztető jel viselésére kötelezik, mint pár évvel korábban a zsidókat. A magyarok üldözöttekké váltak szülőföldjükön. Magukra maradva a puszta létükért és megmaradásukért küzdöttek őseik földjén. A Nyugat hallgatott, a Kelet ujjongott. Az egész világon alig akadt valaki, aki a deportálások hírére felemelte volna a szavát. Még az egyházak is jóformán némák maradtak. Ha meg is szólalt valaki, szava nem hallatszott el Pozsonyig, Prágáig. A szlovák sajtó, rádió a történelmi leszámolás lázában égett 33 0. * A kormány tehát április 5-én Kassán elfogadta azt a hírhedt programot, amely Kassai Kormányprogram néven vált ismertté s lett a második világháború után elkövetett embertelenségek forrása. A következőkben azoknak a fontosabb jogszabályoknak legalább a töredékét tekintjük át, amelyeket a szlovák, illetve csehszlovák hatóságok a németekkel és a magyarokkal szemben már a kormányprogram jóváhagyása után fogantosítottak. Az elsők között említhetjük a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének 1945. április 7-i rendeletét (a nemzeti bizottságokról) 33 1. A 6. § rendelkezése a többségükben német és magyar nemzetiségű községek és járások igazgatásával függ össze. Ezek számára a Belügyi Megbízotti Hivatalnak komisszárokat vagy közigazgatási bizottságokat kellett kineveznie olyan feladatkörrel, amilyennel a nemzeti bizottságok, illetve járási nemzeti bizottságok rendelkeztek. 330/ Az abban az időben kiszivárgott hírekből többen megtudhatták, hogy a nagyszombati püspök és a rozsnyói püspök levélben tiltakozott az illetékes hatóságoknál a magyarokkal szemben elkövetett embertelenségek ellen. Akadtak olyanok is, akik a budapesti Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz juttatták el tiltakozó és segélykérő levelüket. 331/ A rendeletet 26. számmal publikálták a hivatalos lapban. — Zbierka nar. SNR, 1945. évf., 4. rész.
