Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VII. A félmúlt - 1. A csehszlovák állam újjászületése
A FÉLMÚLT 227 Megalakulását és egész tevékenységét tekintve olyan állami orgánum volt, amely feladatkörét nem a londoni emigráns szervektől kapta 29 9. A felkelés leverése után a Szlovák Nemzeti Tanács 1945 februárjában Kassán újította fel tevékenységét. Az első fontos dokumentum, amely szorosan összefügg a Szlovákia területén élő magyar lakosság sorsának háború utáni alakulásával, a Szlovák Nemzeti Tanács Manifesztuma 3 0°. A tanács ebben a következőket tartotta fontosnak hangsúlyozni: „A magyarosítás és a feudális fasiszta rendszer exponenseinek, akiket a pesti kormány 1938 után küldött Szlovákia megszállt területére, vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek. Az itteni magyar polgárok helyzete attól válik függővé, miként viszonyulnak majd a szlovák nemzethez, az új Csehszlovákiához és azok demokratikus és szláv orientációjához. A demokratikusan gondolkodó magyarok kötelesek lesznek felszámolni minden fasiszta, szlovákellenes és hungarista elemet. Az elmagyarosított szlovák származású polgároknak lehetővé teszik, hogy beilleszkedjenek a szlovák nemzet életébe." Semmi jó nem várt a magyarokra. Hasonló hangvételű volt az a beszámoló is, amely Szlovákia Kommunista Pártjának kassai konferenciáján hangzott el 1945 februárjában 30 1. A március l-jén elfogadott Felhívás, amely minden párttagra kötelező érvényű volt, egyebek közt olyan megállapítást tartalmazott, hogy a magyarok az utóbbi hat esztendőben súlyos bűncselekményeket követtek el a szlovák nemzet ellen. Mindazokat a magyarokat pedig, akik üdvözölték és támogatták Szlovákia területének Magyarországhoz csatolását és a fasiszta magyar katonaság általi elfoglalását, továbbá mindazokat a magyarokat, akik jogsértő és erőszakos cselekményeket követtek el ezeken a területeken a szlovák nép ellen stb., el kell ítélni és meg kell büntetni mint a szlovák nemzet, a szlávság és a demokrácia ellenségeit. Majd amellett szállt síkra, hogy Szlovákia azon területei, amelyeket a múltban és a legutóbbi hat 299/ Az SZNT jogállását a Május 9-i Alkotmány (az 1948. évi 150. sz. alkotmánytörvény) 96—112. cikkelyei rendezték, majd az 1956. évi 33. sz. alkotmánytörvény, valamint az 1968. évi 143. sz. alkotmánytörvény 102—123. cikkelyei és az 1970. évi 125. sz. alkotmánytörvény. 300/ A Manifesztummal plakátok útján és az SZNT sajtóterméke, a Národná obroda első száma révén ismerkedhetett meg a nyilvánosság (1945. február 4.). Később látott napvilágot a Cesta ke květnu, Lidová demokrace v Československu c. kiadványban (Praha 1965,487. 1.), és megtalálható Juraj Purgat Od Trianonu po Košice c. művében (Bratislava 1970,258—267.1.). 301/ Az értekezletet 1945. február 28. és március 1. között tartották Kassán. — Pravda, 1945. február 27.
