Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
V. A csehszlovák állam felbomlása - 5. A bécsi döntés
A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM FELBOMLÁSA 207 A vitatott városok közül Kassát, Ungvárt és Munkácsot Magyarországnak, Pozsonyt és Nyitrát Csehszlovákiának ítélték oda. Az 1939 márciusában magyar fennhatóság alá került további 12 146 négyzetkilométer kárpátaljai s részben szlovákiai területen (4. ábra) az 1939. július 15-i részleges népösszeírás adatai szerint 674 923 polgári lakos élt. Ebből 85 négyzetkilométer volt szlovákiai terület 7362 lakossal. A magyar anyanyelvű személyek száma elérte a 62 173-at, illetve a szlovákiai esetben a 4611-et 25 0. Ez a lakosság így oszlott meg anyanyelv szerint: Anyanyelv Polgári népesség Szám sz. % Magyar 62 173 9,2 Német 9 357 1,4 Szlovák 25 177 3,7 Rutén 500 582 74,2 Egyéb 77 634 11,5 összesen: 674 923 100,0 Magyarul 137 907 lakos (20,4 %) tudott. A magyarul tudó nem magyar anyanyelvű személyek száma 75 734 volt, ami a nem magyar anyanyelvű lakosok 12,4 százalékát jelentette. Az 1930. évi csehszlovák népszámlálás adatai szerint azon a 10 535 négyzetkilométer szlovákiai területen, amelyet a bécsi döntés alapján Magyarországhoz csatoltak, 863 854 lakos élt. Magyarországnak jutott 9 közigazgatási (10 bírósági) járás teljes egészében és 11 (ugyancsak 11 bírósági) járás részben (de a járási székhellyel együtt), s 6 közigazgatási és 5 bírósági járás egy része (járási székhely nélkül) összesen 778 helységgel és 149 330 házzal. A jelenlevő népességből 837 590 személy volt csehszlovák állampolgár, 26 264 pedig jórészt magyar nemzetiségű hontalan, valamint idegen állampolgár . A terület lakosságának nemzetiségi megoszlása: 250/ Vö.: Magyar Statisztikai Közlemények..., 114. kötet, Az 1930. évi népszámlálás..., 238—239.1. 251/ Kiszámítva a „Štatistický lexikon obcí v republike Československej, III. Krajina slovenská" adatainak felhasználásával az 1936. június 30-i állapot szerint. — Vö.: Štatistický lexikon obcí v republike Československej, III. Krajina slovenská, Praha 1936.
