Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

IV. Nemzetiséi iskolák - 8. A szakiskolák

NE IZETISÉGI ISKOLÁK 181 A tanítóképző intézeteknél: Csehszlovák 41,3 Orosz 40,7 Német 41,2 Magyar 42,3 Lengyel 31,5 Országos viszonylatban 37,3 gimnáziumi tanuló jutott egy osztályra, a tanítóképző intézeteknél pedig 41,2. A magyar középiskolai tanulók és a magyar nemzetiségű középiskolai tanulók száma így alakult az első köztársaságban: Tanév A magyar nemzetiségű A magyar tanítási nyelvű középiskolai tanulók középiskolák tanulói Szám szerint Szám szerint % 1919/1920 6 319 5 426 85,9 1920/1921 , 5 818 5 576 95,8 1921/1922 5 347 4 944 92,5 1927/1928 4 605 3 278 71,2 1936/1937 5 500 4 353 79,1 A középiskolai tanulók száma mind Szlovákiában, mind Csehszlovákiában lényegesen emelkedett a csehszlovák állam első két évtizedében. Ňem mondható el ugyanez a magyar nemzetiségű diákok számáról. A magyar tanítási nyelvű középiskolák tanulóinak helyzete az országos arányokhoz viszonyítva kedvezőtlenül alakult. Ez pedig a csehszlovákiai magyar értelmiség utánpótlásának képzésére is rányomta bélyegét. A magyar nemzetiségi oktatásügyre a lévai, a rozsnyói és az ungvári gimnázium megszüntetése mérte a legnagyobb csapást. A magyar oktatásügyet egyetlen magyar sem képviselte sem a minisztériumban, sem az alsóbb szintű iskolai hatóságoknál. A középiskolák élén nem állt magyar igazgató. 8. A szakiskolák Szlovákiában az 1921/1922-es tanévben 141 iskola (mezőgazdasági, kereskedelmi, ipar- és szakiskolák, mezőgazdasági gyakorló iskola, ipari továbbképző [szakmunkásképző]) 480 osztályában 15 085 tanuló készült az életre .