Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

IV. Nemzetiséi iskolák - 1. Az oktatásügy alapvető jogi szabályozása

142 NE IZETISÉGI ISKOLÁK 142 az Alkotmánylevél elfogadása előtt szavazott meg a parlament, új jogi alapot teremtett mind a nyilvános, mind a magániskolák szervezéséhez és tanítási nyelvük megállapításához. Hatályba azonban csak 1920. május 5-én, s csupán a történelmi országrészekben lépett. Szlovákia területére külön miniszteri rendelettel kellett volna kiterjeszteni a törvény hatályát (15. §), az intézkedés azonban elmaradt. A tanítási nyelvvel kapcsolatos rendelkezéseket egyébként azok a jogszabályok tartalmazzák, amelyek alapján az egyes oktatási intézményeket (pl. a főiskolákat, a szakiskolákat) létrehozták. Az államnyelv ismeretének követelményét azonos jogi normák foglalják magukba mind a tanulók, mind az állami szervek számára (az 1920. évi 276. számú törvény). Az államfordulat után a szlovák tanítási nyelvű elemi és polgári iskolák, közép- és szakiskolák egész sorát hozták létre, szinte egyik napról a másikra. A magyarlakta területeken azonban elég nagyszámú magyar tanítási nyelvű iskola maradt meg. Az akkor még Csehszlovákiához tartozó Ungvárott az állam cigány iskolát is létesített, a maga nemében az elsőt a világon. A nemzetiségek számára létrehozott és fenntartott oktatási és művelődési intézmények igazgatási és tanítási nyelve a nyelvi törvény 5. §-a szerint igazodott. Az államnyelv kötelező oktatásáról az elemi és a polgári iskolákban az 1922. július 13-i 226. számú törvény (a „kis iskolatörvény") 1. és 2. §-a rendelkezett. A középiskolák számára ugyanezt a kérdést az 1923. június 8-i 137. számú törvény rendezte. Vele kapcsolatos az 1925. április 4-i 64. számú kormányrendelet és az 1937. június 26-i 176. számú törvény. A kis iskolatörvény 12. §-a rendelte el, hogy a kötelező népiskolai oktatást 8 esztendőre kell felemelni. Az 1927/1928-as tanévben Szlovákiában is. A kezdeti tanítóhiányt az 1919. évi 605. számú kormányrendelet volt hivatva megoldani. Segítségével ideiglenesen az ország bármely iskolájába áthelyezhették a tanítókat. E kérdés megoldásához további segítséget nyújtott az 1920. évi 276. számú törvény, amely lehetővé tette (3. §), hogy mindazok a tanítók, akik 1918. december 31-ig a magyar tanítóképző intézetekben szereztek oklevelet, a tanítási nyelvből 1923. december 31-ig vizsgát tehessenek (különös tekintettel a csehszlovák honismeretre). Az iskolák fejlesztésének egységes jogi alapját a kis iskolatörvény teremtette meg. A kulturális jogokkal kapcsolatban szót érdemel az 1919. július 22-i 430. számú törvény (a községi közkönyvtárakról) és végrehajtási rende-