Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

III. A nyelvhasználat - 4. A nemzetgyűlés nyelvhasználata

A N ŕELVHASZNÁLAT 129 dett, hogy a nyelvhasználat terén keletkezett vitákat az illetékes állami felügyeleti szervek mint közigazgatási ügyeket intézik el, függetlenül attól az ügytől, amelynek elintézése során felmerültek. A végrehajtási rendelet 96. cikkelye minden fél számára biztosítja a jogot, hogy sérelmének orvoslá­sa érdekében panasszal éljen az illetékes felügyeleti hatóságnál, sőt azt is lehetővé teszi, hogy ennek határozata ellen panaszt nyújtson be a felsőbb hatóságnál. Jogorvoslat nemcsak akkor jöhet szóba, ha a fél panasszal él, hanem akkor is, ha a felügyeleti hatóság megállapítja, hogy az alacsonyabb szintű szerv megsértette a nyelvi törvény és a végrehajtási rendelet valamely rendelkezését. Szerven ez esetben olyan bíróságot, hivatalt, intézetet, válla­latot, önkormányzati hivatalt vagy köztestületet, illetve bírót, tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat kell érteni, akinek az intézkedése ellen panaszt emeltek. Azok ellen a bírák, tisztviselők, alkalmazottak és szervek ellen, akik megsértik a törvényt és a rendeletet, a végrehajtási rendelet 97. cikkelyének 3. bekezdése értelmében fegyelmi eljárást lehet indítani. A 99. cikkely szerint „ha a közérdek kívánja", hogy az államnyelvet használják azokban az esetekben is, amelyekben „testületek vagy egyéb személyek nyilvános hirdetmények útján valamit jelentenek, vagy ingatlant, avagy egyéb közhasználatra rendelt tárgyakat a közönség szükségletére feliratokkal jelölnek meg", a politikai hatóság elrendelheti, hogy a hirdet­mény vagy a megjelölés államnyelven történjék. Ám az ilyen intézkedés ellen is lehet panasszal élni. 4. A nemzetgyűlés nyelvhasználata Az 1920. április 15-i 325. számú törvény (a nemzetgyűlés képviselőházának ügyrendje) 6. §-a szerint minden képviselő (szenátor), mielőtt az elnökség megválasztása előtti első ülésen a terembe lépne, köteles a képviselőházi (szenátusi) irodában kijelenteni, milyen nemzetiséghez tartozik, és az okmányt aláírni. A 49. § szerint a kormány tagjai és a képviselőház tisztség­viselői a ház ülésén kivétel nélkül a csehszlovák nyelvet kötelesek használni, de „a német, az orosz (kisorosz), a magyar vagy a lengyel nemzetiségű képviselők nemzetiségük nyelvén" is felszólalhatnak, ha nem akarják a csehszlovák nyelvet használni. Javaslataikat, kérdéseiket és interpellációi­kat úgyszintén anyanyelvükön terjeszthetik elő. A fogadalom szövegét a német, az orosz (kisorosz), a magyar vagy a lengyel nemzetiségű képviselők számára azok nyelvén is felolvassák, s e képviselők anyanyelvükön tehetik le a fogadalmat. Ugyancsak ezt a nyelvet használhatják a név szerinti szavazás

Next

/
Thumbnails
Contents