Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Tartományok és járások
126 A NYELVHASZNÁLAT rendelet 78. cikkelye szerint nem nyer jogot arra, hogy a bíróságok, az állami hivatalok és szervek, amelyek a községgel mint hivatallal leveleznek, ezt kisebbségi nyelven is végezzék 16 5. Az „önkormányzati hivatalok külső megjelölésének" fogalma a nyelvi törvény 3. §-ának 3. bekezdése szerint magába foglalja a községi hivatalok külső megjelölését is. A végrehajtási rendelet 82. cikkelyének 1. bekezdése értelmében azt az épületet, amelyben a községi hivatal székel, mindig meg kell jelölni államnyelven is. A pecsétek szövegének nyelvi szabályozása az önkormányzati hivatalok hatáskörébe tartozik 16 6. A kétnyelvűséget ebben is be kell tartani, ha a község teljesíti a nyelvhasználati feltételeket. Tartományok és járások A tartományi és a járási önkormányzatok nyelvhasználatát az 1928. december 29-i 229. számú kormányrendelet szabályozza. A rendelet szerint ezek szerveire úgy kell tekinteni, mint az államigazgatás szerveire, éspedig mind a felekkel, mind a hivatalokkal való érintkezésük során. Egyedüli kivételt a rendeletnek az a rendelkezése képez, amely a testületek belső tevékenységével függ össze. A tartományok és a járások, illetve a tartományi és a járási képviselő-testületek, választmányok és bizottságok nyelvhasználatára lényegében ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Olyan tartományokat és járásokat kell megkülönböztetni, amelyekben az ugyanahhoz a nyelvhez, de nem a csehszlovákhoz tartozó polgároknak legalább 20 százaléka él, valamint olyan tartományokat és járásokat, amelyek hatásköre olyan bírósági járásra terjed ki, melyben a lakosságnak az említett hányada lakik . Az első esetben a testület tagjai, akik a kvalifikált kisebbséghez tartoznak, felszólalhatnak, jelentéseket terjeszthetnek elő, kérdéseket tehetnek 165/ A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1927. december 6-i 22.000, Bohusl.adm.6945. sz. és az 1929. június 28-i 24.942/28, Bohusl.adm.8073. sz. döntvénye (a községek külső megjelölésével foglalkozik). 166/ A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1928. december 17-i 1325,pres.Boh.adm.CCCXLV. sz. döntvénye, az 1931. január 22-i 22.625, Bohusl.adm.9003. sz. döntvénye, továbbá az 1931. február 10-i 17.609, Bohusl.adm.9055. sz., az 1931. február 10-i 18.176/30, Bohusl.adm.9056. sz., az 1931. november 25-i 19.531, Bohusl.adm.9520. sz., az 1932. április 21-i 6466, Bohusl.adm.9839. sz. döntvénye, valamint az 1931. február 16-i 8915/29, Bohusl.adm.9072. sz. döntvénye. 167/ Az előbbi esetben a kormányrendelet 3. és 6. cikkelye, az utóbbiban pedig a 2. és a 6. cikkely jön számításba.
