Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Kisebbségi nyelvek
A N ŕELVHASZNÁLAT 117 működési területe nem azonos a bírósági járás területével, ami pedig a járási hivatalok esetében elég gyakori jelenség 15 0. Az említett rendelkezés természetesen a fellebbviteli bíróságokra és hivatalokra is vonatkozik. Ezt mind a törvény, mind a végrehajtási rendelet egyértelműen leszögezi. A végrehajtási rendelet 38. cikkelye értelmében viszont csak olyan esetekben jöhet számításba, ha első fokon már született egynyelvű döntés. Arra a kérdésre, hogy mit kell érteni „bírósági járáson", a végrehajtási rendelet 15. cikkelye és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1922. április 27-i 5179, Bohusl. adm. 1330. számú döntvénye tartalmaz feleletet. A 15. cikkely rendelkezése értelmében bírósági járáson a nyelvi törvény 2. §-ának 2. bekezdése szerint annak a járásbíróságnak a területét kell érteni, amelyben „a legutóbbi népszámlálás közzétett eredménye szerint legalább 20 százaléknyi olyan állampolgár lakik", aki ugyanahhoz, de a csehszlovák nyelvtől eltérő nyelvhez tartozónak vallja magát. Ha ez az arány az államnyelvtől eltérő „több más nyelvhez tartozókra nézve állapíttatott meg", akkor a törvény és a rendelet speciális rendelkezései e kisebbségek mindegyikére vonatkoznak. Ha pedig valamely község területén több járásbíróságot szerveztek, akkor az egész helységet egyetlen bírósági járásnak kell tekinteni. Ami pedig a nyelvhasználat minőségét illeti, e téren a legutóbbi népszámlálás hivatalosan közzétett eredményei az irányadók 15 1. Bizonyos járás összetételében tehát a nyelvi törvény kihirdetése után beállt területi változások, amelyek módosítják a járás addigi nyelvi minősítését, csak akkor lehetnek befolyással a nyelvi törvény 2. §-ának 2. bekezdésében rögzített kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesítésére, amikor az állami statisztikai hivatal közzéteszi jelentésében avagy egyéb módon mindazokat az eltéréseket, amelyek ezzel a változással keletkeztek az érintett bírósági járás lakosságának lélekszámában és nemzetiségében a legutóbbi népszámlálás eredményei szerint 15 2. A nemzeti és nyelvi kisebbség fogalmát a végrehajtási rendelet 14. cikkelye 150/ A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1929. január 18-i 836, Bohusl.adm. 7696. sz. döntvénye. 151/ A bírósági járások nyelvi minősítése a 2. szerint már magából a törvényből következik, amint a legutóbbi népszámlálás eredményeit közzétették. Ezekből a következtetést minden bíróság köteles működése során levonni, anélkül hogy erre a felettes szerve vagy kormányrendelet figyelmeztetné. (A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1925. január 7-i 109, Bohusl.adm.4297. sz. döntvénye.) 152/ A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1929. január 15-i 30.368/28, Bohusl. adm.7688. sz. döntvénye.
