Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Államnyelv, hivatalos nyelv

A N ŕELVHASZNÁLAT 105 nyelve (az 1920. évi 325. és 326. számú törvény), a tanítási nyelvtől függetlenül valamennyi középiskola és tanítóképző intézet kötelező tantárgya (az 1923. évi 137. számú törvény) és minden egyéb iskola kötelező tantárgyává válhat (az Alkotmánylevél 131. §-a, a Saint-Germain-en-Laye-i kisebbik nemzetközi szerződés 9. cikkelyének 1. bekezdése, az 1922. évi 226. számú törvény 1. §-ának 2. és 3., s 2. §-ának 2. bekezdése), továbbá a nemzetközi szerződések nyelve. Az a nyelv, amelyen megállapítják a város-, község- és településneveket, a hivata­los helységneveket (az 1920. évi 266. számú törvény, az 1921. évi 324. számú kormányrendelet). A Csehszlovák Köztársaság nagycímere csak ezen a nyelven tartalmazza a „Pravda vitézi" jelmondatot és a „Republika Československá" feliratot (az 1920. évi 252. számú törvény 6. és 8. §-a). A köztársasági elnök nem tisztán magánjellegű címeres iratait és okiratait (az 1920. évi 512. számú kormányrendelet 6. §-ának 2. bekezdése értelmében) ezzel a hivatalos nyelven készült köralakú felirattal látják el: „President republiky Československé". Úgyszintén államnyelven készülnek az érdemrendek (az 1922. évi 362. számú és az 1924. évi 261. számú kormányrendelet) és az okmánybélyegek feliratai. Noha a végrehajtási rendelet 13. cikkelye értelmében „az ércből, valamint papírból készült csehszlovák fizetési eszközök, nemkülönben az okmánybé­lyegek" szövegét államnyelven kell elkészíteni, a papír fizetőeszközök értékét azok „hátlapján szükség szerint azokon a nyelveken is fel kell tüntetni, amelyeken a Csehszlovák Köztársaság kisebbségei beszélnek": Az állami alkalmazottak képesítésével a végrehajtási rendelet XII. fejezete foglalkozik. A bírói, a politikai, a pénzügyi, a közigazgatási-műszaki, a tisztior­vosi és az államigazgatás egyes ágazataiban rendszeresített egyéb (könyvtárosi, irodatiszti, jegyzői) vizsgákat államnyelven tartják, de a 69. cikkely alapján a jelölt kívánságára részben kisebbségi nyelven is megtarthatják. A speciális jogi normák közé számítható az 1919. évi 278. számú törvény, az 1920. évi 299. számú törvény, továbbá az 1922. évi 295. számú kormány­rendelet, az 1923. évi 24. számú kormányrendelet és az 1923. évi 226. számú kormányrendelet. Az 1874:XXXV. tc. 2. §-a, melyet az 1886:VII. tc. 1. §-a módosított, úgy rendelkezik, hogy közjegyző csak olyan állampolgár lehet, aki „az állam hivatalos nyelvét teljesen bírja" 12 5. A csehszlovák nyelvi törvény 1. §-a szerint a közjegyző kinevezésének egyik feltétele a csehszlovák nyelv ismerete. Ennek hiánya a jelentkezőt alkalmatlanná teszi a tisztség betöltésére 12 6. A vasúti 125/ Magyarország hatályos törvényei. I. kötet, Budapest 1943,292—293.1. 126/ Vö.: A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1923. jünius 30-i 11.416. sz. döntvénye.

Next

/
Thumbnails
Contents