Cselényi László: Téridő-szonáta – avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1956-1981)

2/4/1/1 olvadt kereszt hűlt roncs herélt ladik holt szag látvány-gerinc papolhat már nekik sehol járom-fagyai idült szobor munkálkodó esszencia korom-hegyek váza kiélt szem-éden kolduló ladik szivárványon viszi hová 2/4/1/2 NEMCSAK NÉZŐI VELEJÁTSZÓI V AGYUNK A TERMÉSZET SZÍNPADÁNAK összefüggéseiben viszonylag a szó eredeti ért elmében járjuk a hatalmas förgeteg a célból hogy tárgyamhoz jussak és a győztesen előre nyo múló különösen most hogy egye sültek 2/4/1/3 ő meg bukd ácsolt remete előre f ujja nóta-szél mostoha-szép öl betemet egzisztencia-szélirány megissza Szókratész-pohár nekifeszült a szél tova ta szítja dőre Szókrat ész bizony ság-Arisztotel ész 2/4/1/4 egy világnagy tojás-öl szín-ette hát igazán én vagyok az a SZÉP AZ AMI ÖNMAGÁBAN B ÍRJA rendetlen hálószoba ahol diszkrét egek cin-vacsora cin-ette senki sem alszik senki se csókol A FÉRFINAK SAJÁTJA A KÉTSÉG BEESÉS senki sem gondolkozik az ég 90