Cselényi László: Téridő-szonáta – avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1956-1981)

(III) S e káosz fölött magasan a végtelen a férfiszívet rágó örök szerelem A száz elemből szerkesztett harmónia ami után koslat e bolygó föld fia Amit űzve hajdan négyről két lábra állt legyőzve ami útját állta a halált Mindegy hogy mit tesz hasznosat vagy hasztalant csak fény legyen és tény legyen harc és kaland Szellem- s izompróba magasztos cél nemes harmónia amiért élni érdemes Dühöng a férfi kergeti az indulat a holdra vágyik épít számol sír mulat S mert hasztalan kergeti a harmóniát mi mást tehet asszonyhoz búvik fodros ágy párnáiba fojtva hiú vak álmait asszony ölébe rejtve súlyos magvait 87