Cselényi László: Téridő-szonáta – avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1956-1981)

1/2/1 Még egy-két nap és újra itt a május A vasútoldalban már bokrosodik a sóska a füzesek közt ismét költenek a szarkák virágok nyelvén tanulunk beszélgetni szívünket általjárja mennyi emlék Hosszú éveken át kerestelek míg egyszer mégis megtaláltalak Fölszívtalak nedves-dús ereimbe véremet átszínezte szemed kékje s fölrepültem messze az egekig Ám jött egy új tavasz s te mint a száradó tóból a víz ha fölszippantja a nap elpárologtál az izmaim közül Nem maradt semmi utánad csak a május 21