Cselényi László: Téridő-szonáta – avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1956-1981)

3/2/3/1 nem tudom hogy szeretlek-e a padon ültek szeretett meglátjuk mondta olyan is akad kezdte a topogó csöndet ami azt illeti legalább kifesti magát gondolta sebaj szereti keze lába nézd nem szabad 3/2/3/2 a Duna-parton öreg cseresznyefa boldog délután kettőkor megszólal a füst vőlegény-kalandok iszonyatos érvek én-em az én-tÖl én-nel és mi-vel menyasszony-pecsétben józan fuvolája sírok sírok sír okvetlenül nézze meg csicsergett téglaház-napestig csigahéj-halálig nekünk tehát meg kell kettőzödnünk 3/2/3/3 a Duna menti árvizek krónikaváza tű-remény hajléktalanná vált vizek megveszekedett liliom jön-e még új vak amikor írom tudom történt hiszem Csallóköz árva liliom hány hektár mennyi milliárd 3/2/3/4 szomjas száj ingere szomjas epe kútja mint ki elfelejti merre visz az útja napkorong csillaga billog a vasvillán mindeneket kormányoz a villám birkanyáj friss fűre hajtani a gyermekek szüleik fiai a villám arca így te vagy a villám háta én közös a kezdet és a vég a kör kerületén '118