Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

lott és onnan áramlott széjjel. Érsekújvár gazdasági és történelmi szerencséje s emelkedésének oka az volt, hogy egy ilyen forgalmi artérián és vénán feküdt. A köztársaságban a gazdasági forgalmasság vénái és artériái másképpen alakultak. Mégpedig kelet-nyugat irányban, az ország földrajzi fekvése szerint. S amint e földrajzi fekvésnek megfelelően kiépítették a kelet-nyugati tranzverzális vasutat, úgy ugrottak Érsekújvár elé a fejlődésben azok a szlovák városok, amelyeket e vasútvonal érintet. Rózsahegy, Zsolna, Nagyszombat stb. „így most le kell mondani Újvárnak Szlovenszkó harmadik városa nagyot hangzó de semmitmondó címéről" — írta a helyi lap, amikor az utolsó népszámlálás adatai alapján a város fejlődésének meglassúbodása, relatív visszaesése kiderült. Ez a cím valóban nagyot hangzik, mint a címek általában. De nehezen lehetne állítani, hogy elvesztése Érsekújvár fejlődősében semmitmondó tény lenne csupán. Országos erők hatottak — amint láttuk — közre abban, hogy a város ezt a titulust, illetőleg a harmadik várossá való felemelkedés lehetőségeit elvesztette a forgalmi vénák és artériák megváltozásával. S különben is országos erők játéka ritkán szokott semmitmondó tényeket eredményezni. A „PARASZT METROPOLIS". Mikor Nyugat legnagyobb urbanitásában, Párisban való egyéves tartózkodásom után hazajöttem s amikor megálltam a hetivásár forgatagában az érsekújvári piac szélén, hirtelen az volt az érzésem, hogy valahová Nižní-Novgorodba kerültem. Tegnapi nyugati urbánus élményeimmel 96