Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Sziklay Ferenc: Kassa

jellegüket s a szorosan vett társadalmi, „kaszinó"-életen felül állandóan mozgásban tartják a város magyar kultúréletét. Mindegyik a város más-más társadalmi rétegét tartja érdekkörében, anélkül azonban, hogy egymás útjait kereszteznék. Sőt a nagyobb, országos jellegű, vagy általános nemzeti értékű kultúrmegmozdulások alkalmával öszszefognak, hogy Kassának azt a féltett, keresett egy-lelkét az egész magyar társadalom nevében megnyilatkoztassák. Ilyen alkalmak voltak a Petőfi-, Jókai-centennáriumok, a Rákóczi-ünnep, a Társadalmi és kultúregyesületek II. kongresszusa stb. KASSA TÁRSADALMI ÉLETE. Az államjogi fordulat gyökeres változást okozott Kassa társadalmi életében is Tudvalevő, hogy Kassa a fordulat előtt tipikus katona-, hivatalnok- és iskolaváros volt, A katonaság, mint jobbára az osztrák, legföljebb az osztrák-magyar szellem letéteményese a város magyar jellegű társadalmi és kultúréletének nem volt szerves eleme, az érintkezés az egyenruhás és a civil társadalom közt inkább udvariassági, vagy reprezentáló formaságokra szorítkozott s ennek az érintkezésnek legmagasabb ideálja a „hadsereg és a polgári lakosság közötti jóviszony" megőrzése volt. A város társadalmának gerince s egyúttal „kulturträgere" a hivatalnok osztály volt. Ebbe értetődik bele a fő,közép,- polgári,- és elemi iskolák tanári gárdája, mint a kulturélet alkotó tényezői. Ezt egészítette ki a gazdagabb, műveltebb kereskedő és iparos osztály, melynek mecé71