Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Sziklay Ferenc: Kassa

ció nem segített a bajokon s szinte alapjaitól újra kellett építeni. A mai Dóm elődje a XIV. század végefelé kezdett épülni, ezt a régi alapok alatt talált, építőköveknek felhasznált 1374-78 évekből származó sírkövekből lehet megállapítani. Ezt a — nevezzék így, — második templomot is megelőzte azonban, ugyanazon a helyen egy első, mely a XIV. sz. második felében leégett. Az első Szt. Erzsébet templom oklevélszerű dokumentuma a XIII. sz.-ból megvan s az egyhajós, csúcsíves templom alapkövei is napfényre kerültek a legutolsó restaurálás alkalmával. A kassai Dóm mai nagyszerűségében évszázadok alatt alakult ki. 1402-ben már épülőfélben levőnek mondja IX. Bonifác pápa egy búcsúbullája s csak 1460-ban kezdhetnek hozzá a belső berendezéshez. 1461-ben épül a déli, máig is csonkán maradt, ú. n. Mátyás-torony, 1467-ben a déli kapu csarnoka s a mellette lévő kápolna. Azóta is minden nemzedék építette és szépítette s ha valami elemi csapás kárt ejtett benne, helyrehozta. A reformáció és ellenreformáció idejében többször cserélt gazdát. Azt már emiitettük, hogy a mohácsi vész után fellángoló reformáció Kassát sem hagyta érintetlenül s a Dóm szinte automatikusan a lutheránussá vált polgárság szolgálatába szegődött. 1603-ban Rudolf császár visszaadja ugyan a katolikusoknak, de Bocskay már 1604-ben megint a kálvinistáknak juttatja s csak 1671-ben, I. Lipót rendeletére kerül ismét vissza a katolikus egyház kezébe. Thököly 1682-ben ismét a kakast húzatta a kereszt helyébe, de 1687-ben véglegesen katolikussá lesz ismét. A viharos, évszázados múlt ma is meglátszik a templomon. Egyetlen stilus-hiba rajta az északi torony tetejébe húzott rokokó sisak, melyet 1775-ben raktak a régi meg56