Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Sziklay Ferenc: Kassa

képet mutat ezentúl. A nemzeti- és vallásszabadság küzdel­meiben döntő szerepet vállal és politikai fontosságának fénykorát éri meg. Bocskay István 1604 nov. 11-én vonul be Kassára, hogy 1606 dee. 22-én bekövetkezett haláláig állandó fejedelmi székhelye maradjon. Itt traktálnak a béke dolgáról 1605 nyarán Thurzó Györggyel, Mátyás főherceg megbizottjá­val s innen likvidálja, ugyancsak Thurzó a Bocskay indí­totta hadjáratot 1607 legelején. Bethlen Gábor is Kassán köti meg a békességet Thur­zóval, már mint nádorral (1610) s azontúl Bethlen feje­delmi székhelye marad a város. 1626-ban itt tartja meg hetedhétországra szóló lakodalmát Brandenburgi Katalin­nal, a máig is álló u. n. Lőcsei házban. Nyugalmasabb idők következnek ezután a városra, leg­följebb falai közt dúlnak vallási villongások, különösen a Dóm birtokáért. Ezek a harcizajtól mentesebb évek arra voltak alkalmasok, hogy Kassa politikai és stratégiai je­lentősége mellett szellemi téren való fontossága is kidom­borodjék. Kisdy Benedek, egri püspök 1657-ben alapítja a gimnáziumot, a bölcsészeti, jogi és theológiai fakultásokat s I. Lipót császár a jezsuiták-vezette főiskolát már 1.660­ban egyetemi rangra emeli. Nevezetesebb politikai szerephez 1704-ben jut ismét a város, mikor okt. 20-án Forgách Simon, II. Rákóczi Fe­renc hadvezére „lassú ostrommal" megveszi a várat Mon­tecuccoli császári generálistól. Rákóczi szintén fejedelmi székhelyének szánta Kassa városát, de előbb rendberakat­ja, — francia mérnökök tervei szerint, — a város meg­viselt védműveit. Ez teljes mértékben sikerült is, mert Rabutin császári generális csúfos kudarccal kénytelen el­4* 51

Next

/
Thumbnails
Contents