Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Sziklay Ferenc: Kassa

képet mutat ezentúl. A nemzeti- és vallásszabadság küzdelmeiben döntő szerepet vállal és politikai fontosságának fénykorát éri meg. Bocskay István 1604 nov. 11-én vonul be Kassára, hogy 1606 dee. 22-én bekövetkezett haláláig állandó fejedelmi székhelye maradjon. Itt traktálnak a béke dolgáról 1605 nyarán Thurzó Györggyel, Mátyás főherceg megbizottjával s innen likvidálja, ugyancsak Thurzó a Bocskay indította hadjáratot 1607 legelején. Bethlen Gábor is Kassán köti meg a békességet Thurzóval, már mint nádorral (1610) s azontúl Bethlen fejedelmi székhelye marad a város. 1626-ban itt tartja meg hetedhétországra szóló lakodalmát Brandenburgi Katalinnal, a máig is álló u. n. Lőcsei házban. Nyugalmasabb idők következnek ezután a városra, legföljebb falai közt dúlnak vallási villongások, különösen a Dóm birtokáért. Ezek a harcizajtól mentesebb évek arra voltak alkalmasok, hogy Kassa politikai és stratégiai jelentősége mellett szellemi téren való fontossága is kidomborodjék. Kisdy Benedek, egri püspök 1657-ben alapítja a gimnáziumot, a bölcsészeti, jogi és theológiai fakultásokat s I. Lipót császár a jezsuiták-vezette főiskolát már 1.660ban egyetemi rangra emeli. Nevezetesebb politikai szerephez 1704-ben jut ismét a város, mikor okt. 20-án Forgách Simon, II. Rákóczi Ferenc hadvezére „lassú ostrommal" megveszi a várat Montecuccoli császári generálistól. Rákóczi szintén fejedelmi székhelyének szánta Kassa városát, de előbb rendberakatja, — francia mérnökök tervei szerint, — a város megviselt védműveit. Ez teljes mértékben sikerült is, mert Rabutin császári generális csúfos kudarccal kénytelen el4* 51