Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Szvatkó Pál: Szlovenszkói városok

tást gyakorol s vele új delej hullott a szlovenszkói életbe. De egyeduralkodóvá nem lett, legfeljebb egyenrangú helyet ért el a leszoruló Pest mellett, sőt nyugaton Bécs hatását is megtűrte. A szlovenszkói diákság egy réáze Prágában tanult s ámulva ismerte meg az új város stílusát, amiben kétségtelenül sok érdekeset és követésreméltót talált. A cseh főváros flamand egyszerűségű, zsírosan nyárspolgári élete, a patriarkális társadalmi közvetlenség, a jóindulatú és előítéletektől mentes szelíd kispolgári epikureizmus, a különbségek eltűnése, az Európa-rajongás és az Európa-tisztelet, az egyénieskedés és a primadonnáskodás teljes hiánya, az olcsó szórakozások szeretete és az egyszerű kollektív érzés, a néppel, a „lid'-del való együttélés és közösség, a pénz tisztelete és szenvedélyes gyűjtése letörülhetetlen nyomokat hagyott a Prágában tanuló ifjúság és a Prágával vagy a prágaiakkal sűrűn érintkező más szlovenszkóiak életében. Bizonyos kivándorlás indult Prága felé, főleg Keletről akadtak csoportok, amelyek ismét nosztalgiával tekintettek a fővárosra. De korátsem oly átható nosztalgiával, mint annakidején Budapestre. Most az történt, hogy inkább a prágai forma jött a vidékre, nem megfordítva és magával hozta életmódját, amely közelről és tülekedés közben nem látszott már oly szépnek és kiegyensúlyozottnak, mint azok előtt, akik Prága nemesművű keretében ismerték meg. mintegy páholyból nézve s egy lüktető metropolis kiteljesedett világvárosi életében. Prága különben is túl messze volt, nehezen megközelíthető s nem számított olyan helynek, ahol hamar érvényesülni lehet. A földrajzi távolság bizonyos idegenséget határozott meg, s így történt, hogy bármily tisztelettel és megértéssel tekintett is néhány fiatal csoport Prágára. 38