Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Szvatkó Pál: Szlovenszkói városok

tást gyakorol s vele új delej hullott a szlovenszkói életbe. De egyeduralkodóvá nem lett, legfeljebb egyenrangú he­lyet ért el a leszoruló Pest mellett, sőt nyugaton Bécs ha­tását is megtűrte. A szlovenszkói diákság egy réáze Prá­gában tanult s ámulva ismerte meg az új város stílusát, amiben kétségtelenül sok érdekeset és követésreméltót ta­lált. A cseh főváros flamand egyszerűségű, zsírosan nyárs­polgári élete, a patriarkális társadalmi közvetlenség, a jó­indulatú és előítéletektől mentes szelíd kispolgári epiku­reizmus, a különbségek eltűnése, az Európa-rajongás és az Európa-tisztelet, az egyénieskedés és a primadonnásko­dás teljes hiánya, az olcsó szórakozások szeretete és az egyszerű kollektív érzés, a néppel, a „lid'-del való együtt­élés és közösség, a pénz tisztelete és szenvedélyes gyűjtése letörülhetetlen nyomokat hagyott a Prágában tanuló ifjú­ság és a Prágával vagy a prágaiakkal sűrűn érintkező más szlovenszkóiak életében. Bizonyos kivándorlás indult Prá­ga felé, főleg Keletről akadtak csoportok, amelyek is­mét nosztalgiával tekintettek a fővárosra. De korátsem oly átható nosztalgiával, mint annakidején Budapestre. Most az történt, hogy inkább a prágai forma jött a vidék­re, nem megfordítva és magával hozta életmódját, amely közelről és tülekedés közben nem látszott már oly szép­nek és kiegyensúlyozottnak, mint azok előtt, akik Prága nemesművű keretében ismerték meg. mintegy páholyból nézve s egy lüktető metropolis kiteljesedett világvárosi életében. Prága különben is túl messze volt, nehezen meg­közelíthető s nem számított olyan helynek, ahol hamar érvényesülni lehet. A földrajzi távolság bizonyos idegensé­get határozott meg, s így történt, hogy bármily tisztelettel és megértéssel tekintett is néhány fiatal csoport Prágára. 38

Next

/
Thumbnails
Contents