Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Szalatnai Rezső: Lőcse

lassan megindult Gömör felé és a hegytetőkről széjjelnézett a kárpáti tájon, elkerülte, mint később a vonat, a fővonal, mely Iglón megy át a Hernád völgyébe. De Mikszáth, aki bizonyos tekintetben folytatta Jókait, nem mehetett el Lőcse mellett. Az élő múlt hívta ide, gúnyolódó íráskészsége itt is talált egy kissé nehézkesen megírt, de mozaik-darabjaiban is ragyogó regény-anyagot, a Feketevárost. Majdnem ugyanaz a korszak ez, mint a Lőcsei fehérasszonyé, a kuruc idők kezdete. De Mikszáth a palóc úri érzelmeivel a szepesi alispán kúriájából nézi Fabriczius gőgös polgári fészkét. Görgey Pál és a lőcseiek párbaja körül sokszor ellankad a mese, de a leírás, az érzékeltetés finom pasztel-színeit nem feledjük el. A lőcsei bíró vadászni megy a barátaival a város határába s a görgői mesgyénél meglövi az alispán kutyáját. Görgey Pál erre meglövi a bírót. Mi történik most? A lőcseiek a vérző bírót kézenfogva fulladozva cipelik végig a görgői földön, nyomkodják, a sebet, ahelyett, hogy orvost hivatnának, nyomkodják hogy minél több vér ömöljön belőle s vörös határvonalat fessen a földre. Eszükbe jutott ugyanis a kiváló alkalom, a földszerzési alkalom. Volt tudniillik egy törvény, mely a „vérrel szerzett" földet a városnak tulajdonította. A cipszer élelmesség egy bírói élet feláldozása árán is győzött, mert növelte a város gazdasági erejét. Ez volt ama vadászat, melyben elesett egy szarvas, egy kutya, egy nyúl és egy bíró. De a bíró haláláért mégis bosszút álltak, ha végeredményben alkalomszülte Shylock-szerepük hozta is a halált, kegyetlen bosszút állottak: lefejezték a lőcsei piacon Görgey Pált, amikor a fekete városba, a gyászoló Lőcsére ment megyegyűlést tartani. Akkor még fából voltak a lőcsei házak, csupán a piac körül állott 223