Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Darkó István: Losonc

kedésével néztek maguk körül, hanem a helyzetfelismerés, a jövőtkutatás és az önkritika szigorúságával. Mindenkinél hamarább meglátták a kisvárosi polgárságot ért tragikus megrázkódtatás valódi mértékét is, éppen úgy mint a föld magyar tömegeinek magukrahagyatottságát, de erótartalékvoltát is a kibontakozó nemzetiségi sorsban és az elgyengült szlovenszkói városi magyarság szempontjából is. Ennek a történelmi felismerésnek jelentékeny eseményei játszódtak le Losoncon. Szerény külsejű, de nagy belső értékű tények voltak és a szlovenszkói magyar élet egésze szempontjából is szellemtörténeti jelentőséggel bírnak. Szlovenszkó talajára helyezkedett fiatal magyar írók és kultúremberek Losoncon a húszas évek elején „Madách-Kör"-t alapítottak. Az egész magyarság sorsának kérdéseivel kapcsolatban tartott kisebbségi szellemi, önállósulási mozgalmat kezdeményeztek. Simándy Pál, Győry Dezső, Kövy 4rpád, Tomesz András, Medveczky Gyula, Darkó István voltak a nevezetes losonci Madách-Kör életrehívói. A Madách-Kör előadásokban, szemináriumi munkában, sajtótevékenységben (Losonci Hirlap, A mi lapunk) megnyilvánuló törekvései felkeltették a város különböző rétegeinek, de az ország magyarságának az érdeklődését is. Ebben az időben Komlós Aladár s a fiatal tollforgatók közül Farkas István és Marek Antal is Losoncon működött. Gyurkovics Ferenc, Cseh Lajos, Gerő Gusztáv festőművészek losonci, nógrádi, ipolymenti tárgyú piktúrája képviselte a képzőművészetet. Mindettől független 51, de a város jelentőségét emelve erre az időre esett a szlo venszkói magyarság politikai életének Losoncra való központosítása is, a Szilassy-kastély vezető szerepével. A ma216