Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Gömöry János: Eperjes

ződik. Eperjesen ebben az időben az egyetlen pálya, melyre a leányok készülnek: a házasélet. Micsoda nagyszerű gondolat volt tehát Berzeviczy Alberttől, az akkor még fiatal jogtanártól, a Széchényi-Kör megteremtésének gondolata. A Széchényi-Kör, lehet mondani e társadalom lelkéből fakadt és e társadalomra nézve életszükséglet volt. Később, amikor országoshírűvé lesz, jönnek ide mindenünnen a mi kis városunknál gazdagabb, nagyobb városokból okos, agilis férfiak, lekopirozzák a Széchényi-Kört s aztán csodálkoznak, hogy az ő körük teng-leng, míg a Széchényi-Kör vágtatva halad előre a fejlődés útján. Ez a csodálatos lélek, ez a hamisítatlan eperjesi levegő — ez hiányzott mindenütt, ahol a Széchényi-Kört utánozták. A Széchényi-Kört az első időben a női társadalom ka rolta föl. Hiszen a szereplők is rendszerint közülök kerülnek ki. Patriarchális, családi jellegűek ekkor a hangversenyek. Egy kis szavalat, ének, zene és az est mindenkit kielégít. De már ekkor is gyönyörű képet nyújt egy ilyen hangverseny a Vigadóban. Leányok, asszonyok sűrű sorokban; a szem nem tud megpihenni e szép, sőt káprázatos képben. A „Paradicsomban" s köröskörül a széksorok mögött tömött sorokban áll a fiatalság s lelkesen tapsol a szereplőknek. De nem volnánk hű krónikásai e kornak s női társadalmunkat sem értenők meg igazán, ha nem emlékeznénk meg e társadalom vezető férfiairól. Csak a legtipikusabbakat említem, amikor felelevenítem az idősebbek közül Kubinyi Albert, Ghillány József és Palugyai Gusztáv, a fiatalabb generációból pedig Szinyei Merse István, Horváth Ődön és Máriássy Béla nevét. A nőtisztelet, a gavai183