Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Gömöry János: Eperjes

nem száz éven keresztül. Hitvallásuk 1613-ban megjelent Kassán latin, német és magyar nyelven. De hát miért kellett ennek a hitvallásnak magyar nyelven is megjelenni? Állott-e ez érdekében valakinek? Ne felejtsük el, hogy a 16. században ismeretlen volt a nemzetiségi gondolat abban a formában, amint azt mi ismerjük. Tehát nem a nemzet, de az egyház szempontjából tartották szükségesnek, hogy e magyar hitvallás megjelenjen. Vagyis más szóval az öt szab. kir. város területén oly nagy számmal laktak magyarok, hogy ezek vallási szükségletét tekintetbe kellett venni. Viszont az által, hogy a reformáció az istentisztelet nyelvévé az anyanyelvet tette, a magyarságnak nyelvéhez való ragaszkodása tudatosabbá vált. Aminthogy tudjuk, hogy a magyar nyelv és irodalom megteremtése összefügg a reformáció elterjedésével. De van még egy más oka is a magyarság megerősödésének. A töröktől meghóditott területről mind többen jönnek, menekülnek a királyi Magyarország területére. így Sárosba is. A király több előkelő délvidéki családnak ád itt birtokot. Az eperjesi magyarok között azonban kevés lehetett a hódoltságból idekerült magyar. Mindazonáltal hovatovább nagyobb szerepet játszanak kulturális és gazdasági téren. Lelkészeik irodalmi téren is tevékenykednek. így Madarász Márton, Mihálykó János eperjesi ev. lelkészek magyar művei a maguk korában kedveltek voltak. Az 1555-i pestis a lakosság jórészét halálba vitte. Az elhaltak helyébe a vidékről oly sok magyar család költözött be, hogy ez befolyással volt a város közéletére. 1565-ben már magyar a bíró is: Szebeni Mihály, akinek idejében a magyar evangélikusok számára templomot is építenek a Magyar uccában. A magyarság ezután is foly152