Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Gömöry János: Eperjes

is népszerű. Az iskolamesterek Plautus vígjátékait és Se­neca tragédiáit adatják elő tanítványaikkal. A városi pol­gárok ezeket az előadásokat látogatják. Vagyis nekik ma­guknak is megvan a latin műveltségük. Az iparos polgá­rokból álló városi tanács pedig nem riad vissza semmi ál­dozattól, hogy az iskola, tudomány és művészet a város falai között otthonra találjon. Jellemző ezekre a polgá­rokra, humanista műveltségükre, hogy a városi tanácste­rem asztalán kéziratban vagy nyomtatásban már ott talál­juk a Summa Legumot, a Digestákat, Pandektákat, Justi­niánus institutióit, a pápai decretálisokat, az Ars militiaét, Verbőczy tripartitumát, a Sachsenspiegelt. A művelt gaz­dag polgárnak van odahaza is könyvtára. Jellemző, hogy ekkor van már Eperjesen könyvkereskedő is, sőt a 16. század elején van Eperjesen íróember is. Werner György a városi iskola humanista műveltségű tanítója, később vá­rosi jegyző könyvet ír a hazai ásványvíz forrásokról. Wer­ner már híve a reformációnak. Az új kor eszméi eljutot­tak tehát Eperjesre is. EPERJES A REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ KORÁBAN. A közel Kelet határán, a barbárság kapujában ez az eu­rópai műveltségű város igy sodródik bele a világot moz­gató nagy eszmék áramlatába. És most ebben a vajúdó, egy egészen új embertípust teremtő időben érkezik Eper­jesre Mária özvegy királynénak levele, amelyben tudatja, hogy Mohácsnál minden ottpusztúlt, szeretett férje a ki­rály is (1526 augusztus 29.) A jámbor polgárok megren­149

Next

/
Thumbnails
Contents