Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

ne a paraszti süvegek alá! Nem történik semmi, ami a pa­rasztságot belekapcsolná a társadalmi helyzetek sokfélesé­gébe, sokféle jótékony kényszerhelyzetekbe, ami mozgé­konnyá tenné ezt az autochton nagydologra képes tömény paraszti lakosságot! Mert mennél összetettebb egy társa­dalom, annál inkább kényszerül az egyén arra, hogy he­lyét megállja a legkülönfélébb élethelyzetekben s annál szebb, nagyobb és összetettebb a társadalom haladása. Az újvári parasztság egy élethelyzetben élt, a megállás é3 stagnáció életkörülményeiben. A szemtermelés egyszerű és monoton munkamegosztása monotonná tette szellemét, a haladásra és változásra mutató és izgató eszmék elől jól megvédte gondolkodását. Mígnem aztán a megélhetés roppant gondjai az intenzív termelés kertkultúrás formá­ja felé szorítja az utóbbi időkben. S ennek a termelőfor­mának az elterjedése az utolsó reménye a gazdasági és szellemi, tehát az emberi felemelkedésre. Az intenzív ter­melés összetettebb munkamegosztást jelent, magasabb fo­kú termelő és szellemi tevékenységet. A termésmennyiség növekedéséhez és sokféle árútermeléséhez vezet. A sok­féle árú értékesítése sokféle helyzetekbe sodorja a pa­rasztságot és kitanítja sok helyzetben való helytállásra. Felszakadhatnak az erősen konzervált paraszti gondolko­dás és életszemlélet burkai, lepattanhatnak az abroncsok a megvasalt fejekről, mozgásba jöhet az álladék tófenék és medret kereshet magának, mint egy erős sodrású folyó. Im mindez bekövetkezhetik a termelőformák megváltoz­tatásától, a kertkultúra széles kiépítésétől! Kecskemét le­beg Újvár szeme előtt? Jó! S annál jobb, mert Kecske­mét nemcsak a baracktermelés, Kecskemét magasabb ter­melőformájú parasztkultúra, szellemi fejlettség és demo­134

Next

/
Thumbnails
Contents