Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

Középeurópa sorsa viszont a népek és nemzetiségek egymásiránt való megbékélésének függvénye s ez a nagy történelmi sorsszerűség, lényegben belejátszik, belerezeg a város jövőjébe. Az idő szava, hogy a város lássa jövő fejlődésének ezt i középeurópai, illetőleg nemzetiségi feltételeit és békés nemzetiségi ki- és megegyezéssel készüljön fel jövőjére. ÉRSEKÚJVÁR ÉS A KISEBBSÉGI MAGYARSÁG. Nem olyan egyszerű eldönteni, hogy melyik az a réteg, amelyet a legmélyebben érintett az államváltozás a magyar kisebbségben. Súlyosan érintette a földbirtokosságot a földlefoglalásokkal, de mégis kártalanította ezt a réteget. A magyar tőkéseket a cseh tőke szorította ki vagy kényszerítette megadásra, illetőleg a hegemónia elismerésére a bankokban s az ipari termelésben. De olyan helyzet ez is, amellyel a tőkés szubjektív szempontjából könnyű kiegyezni, mintahogy ez végbe is ment csaknem teljesen ezidőre. Van azonban egy réteg, amelynek lehetetlen volt a változással szubjektíve gyorsan kiegyezni még akkor is, ha maga akarta volna ezt. Ez az intelligencia. Az intelligencia társadalmi funkciójánál fogva egy nép életközösségét szervezi, egy közösségi együttélés eszmevilágát hozza létre, érzéseit dolgozza ki és az együttélés szükséges szervezeteit teremti meg. Az intelligencia számára az államváltozás szubjektív és objektív oldalai egybeesetek. Ez magyarázza meg azt, hogy Szlovenszkó területéről 130.000 lélek expatriált a fordulat következtében s hogy ez a roppant tömeg csaknem teljesen középosztályi intelligencia 128