Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

a nemzetiségek viszonylataiban s hogy mindegyik egyforma természetes szaporulattal emelkedett. 1921-ben történt az első csehszlovák népszámlálás, mégpedig a következő eredménnyel: magyar 9378, csehszlovák 7686, német 235 és zsidó 1445. Mennyire valószínű ez a változás? Elsősorban tény, hogy az expatriáltakkal nagy vérvesztés és számbeli megcsökkenés érte a magyarságot Érsekujvárott. Számuk azonban pontosan meg nem határozható. A magyarság megfogyásának második tényezője a zsidóságnak a magyarsággal való kisebbségi sorsközösségből gyorsan bekövetkezett dezertálása. 2087 zsidó élt a városban az első csehszlovák népszámlálás idején a magyar polgári élet és kultúrkeretben. Ebből a számból 1455 zsidó nemzetiségűnek vallotta magát, vallási és népi különbségét, önálló, külön nemzetiség rangjára emelve. A magyarság számát továbbá csökkentette az a tény is, hogy asszimilált szlovák elemek gyorsan visszaszlovákosodtak 9 hogy opportun kisebbségi elemek csehszlovákoknak vallották magukat a népszámlálásnál. Végül a magyarság relatív fogyását illetőleg a csehszlovákok számának abszolút megnövekedését a történelmi országokból való nagy beözönlés határozta meg döntően. Az újvári őslakos szlovákság száma optimális számítás alapján ezer lélekre tehető 1921 táján. így határozható meg a cseh beözönlők, a visszaszlovákosodott és az opportun magyarokból előállott hatezernél nagyobb konglomerátum, amit az első népszámlálás a csehszlovákok javára kimutat. Nyilvánvaló, hogy ezt a nagy nemzetiségi, illetőleg kisebbségi átcsoportosítást nem a „kohó" hozta létre átolvasztó funkciójával. Ez az átolvasztó funkció csak a zavaridők elültével vette fel „nyugodtabb" formáját. Az ál122