Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

a nemzetiségek viszonylataiban s hogy mindegyik egyfor­ma természetes szaporulattal emelkedett. 1921-ben történt az első csehszlovák népszámlálás, mégpedig a következő eredménnyel: magyar 9378, csehszlovák 7686, német 235 és zsidó 1445. Mennyire valószínű ez a változás? Elsősorban tény, hogy az expatriáltakkal nagy vérvesz­tés és számbeli megcsökkenés érte a magyarságot Érsekuj­várott. Számuk azonban pontosan meg nem határozható. A magyarság megfogyásának második tényezője a zsidó­ságnak a magyarsággal való kisebbségi sorsközösségből gyorsan bekövetkezett dezertálása. 2087 zsidó élt a vá­rosban az első csehszlovák népszámlálás idején a magyar polgári élet és kultúrkeretben. Ebből a számból 1455 zsi­dó nemzetiségűnek vallotta magát, vallási és népi különb­ségét, önálló, külön nemzetiség rangjára emelve. A ma­gyarság számát továbbá csökkentette az a tény is, hogy asszimilált szlovák elemek gyorsan visszaszlovákosodtak 9 hogy opportun kisebbségi elemek csehszlovákoknak val­lották magukat a népszámlálásnál. Végül a magyarság re­latív fogyását illetőleg a csehszlovákok számának abszolút megnövekedését a történelmi országokból való nagy beözönlés határozta meg döntően. Az újvári őslakos szlo­vákság száma optimális számítás alapján ezer lélekre te­hető 1921 táján. így határozható meg a cseh beözönlők, a visszaszlovákosodott és az opportun magyarokból előállott hatezernél nagyobb konglomerátum, amit az első nép­számlálás a csehszlovákok javára kimutat. Nyilvánvaló, hogy ezt a nagy nemzetiségi, illetőleg ki­sebbségi átcsoportosítást nem a „kohó" hozta létre átol­vasztó funkciójával. Ez az átolvasztó funkció csak a za­varidők elültével vette fel „nyugodtabb" formáját. Az ál­122

Next

/
Thumbnails
Contents