Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

csöst. Fejlődik a zöldségtermelés is. Mozgékony újvári kertészek eltanulták a bolgár rendszerű kertészkedést s a zöldségtermelést megháromszorozták. Gazdák a dinnye, paprika és fokhagyma termelésére adják magukat a szem helyett egyre nagyobb mértékben. Tavaly, tavalyelőtt, heves és fehérmegyei ideszegődött dinnyések tanyái, kunyhói szórták be a határt. Az idén (1937-ben) egyre kevesebb a hevesi és fehérmegyei feles dinnyés és egyre több az önálló vállalkozás. A gyümölcsöt összeállva szállitják Pozsonyba és a csehországi városokba. Az újvári epertermelők például tábornoki Öntudattal vetekszenek a nagyvárosi piacokon a csehországi eprészekkel. Újvárban ugyanis 10 nappal hamarább érik be az eper, mint például Litoměřice tájékán. Az újvári termelő tudja ezt és él ezzel az előnyével. Siet fel árujával a piacokra, hogy biztosítsa az „ujdonsági" magas árakat magának. S hogy teljes legyen a változás képe, meg kell említenünk, hogy már három paprikamalom őrli az itt termesztett paprikát. A baracktermelésben Kecskemétet, a paprikatermelésben Szegedet, a zöldségtermelésben Znojmot látja maga előtt s akarja behozni Érsekújvár. A délszlovenszkói paraszt metropolis jogos megalomániája ez, mert jobb lét és Széchényies bátorlét és boldogélet fakadhat ennek nyomán. Lehetőségünk szerint számbavéve a paraszti megmaradás pozitív tényeit a paraszt metropolis életében, újra az európai búzatérkép fekete foltján akad meg a tekintetem. Azon a fekete folton amely betakarja Érsekújvárt is és ami annyit jelent, hogy búza, illetőleg szemtermeléssel foglalkozik a lakosság főleg ezen a tájon. Kifejtettem, vallom és ismétlem, hogy a mai közgazdasági összefüggések mellett a kisparaszti üzem lassú elsorvadásnak nézne elé104