Ujváry Zoltán: Szülőföldön hontalanul – Magyarok deportálása Csehországba

Szlováknak lenni avgy elmenni

falunk népe. Tőlem várták, hogy mit mondok. Én sokfelé jártam, újságot olvastam, igyekeztem mindent megtudni, hogy mi várható, hogyan intézkednek a magyarok sorsa felől. Akkor már Beneš Kassán elmondta a programját az új Csehszlovák Köztársaságról. Bizonyos lett, hogy a magyarokat ki akarják ebrudalni a köztársaságból. De micsoda köztársaság az, ahol egy népnek semmi joga nincs, ahol elűzéssel fenyegetnek teljesen ártatlan embereket, nőket és gyermekeket? Ki csinálta és kinek ezt a republikát? Nekünk Némethy Géza tanító úr azt tanította az iskolában, hogy a legszebb államforma a köztársaság, mert minden ember szabad és egyenlő. Ez itt még nem az a köztársaság. A nyár elején a rossz hírek már a mi falunkban is bizonyossá váltak. Megtudtuk, hogy Magyarországon szlovák kitelepítési bizottság járja azokat a falvakat, ahol szlovákok laknak és arra kapacitálják őket, hogy költözzenek Csehszlovákiába. Adnak ott nekik házat, földet a magyar falvakban. Mert aki magyar, annak onnan el kell menni. Ők meg megkapják azok birtokát. A magyarok meg az övékét. Nehezen ment az agitáció a magyarországi szlovákok között. Mert akinek volt háza, földje, jó megélhetése, minek hagyja ott, nem bántja őket senki. De sokan, akik még többet reméltek, vagy éppenséggel szegények voltak, vállalkoztak az 21