Ujváry Zoltán: Szülőföldön hontalanul – Magyarok deportálása Csehországba

Újra otthon

ÚJRA OTTHON De egyáltalában, van-e otthonom? A házamban idegenek vannak. Hol van most a családom? Merre induljak? Hol találom meg őket? Kinél, melyik barátnál, rokonnál húzták meg magukat? És vajon, teljes biztonságban vagyok-e már? Innen is visszatoloncolhatnak. A távolság nem számit. Én hivatalosan protivíni lakos vagyok. Cseléd egy Režábek Alojz nevű gazdánál, akitől elszöktem. Az állomást megkerülve mentem ki az utcára. A forgalmasabb helyeket kikerültem. Gyalog nekivágtam a Turóc völgyének. A sajógömöri elágazásnál eszembe jutott Mátyás király. Nagy királyunk kapás szobra ott áll a falu közepén. Hányszor gondoltam arra, hogy milyen nagy szükségünk lenne most rá! Megtámadták a husziták. Kiverte innen a betolakodókat. Sokszor megfordult itt. Szerette a gömöri népet. Rendet teremtett az urak között is. A sajógömöri szőlőhegyen lefelé kapáltatta őket, mert nem becsülték meg a mezei munkásokat. A mi oltalmazónk lenne, ha élne. Ki véd meg 111