Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és regényrészlet - Bellyei László: Márta

45 xadt arccal, csak éppen, hogy karon fogták egymást, egyáltalában nem simultak össze. Aztán Vilmos a Dezső idősebb nővérével nagyokat hallgatva és mereven maglik elé bámulva. Becsületből kérte fel és látszott rajta, hogy most nem tud vele miről beszélni. És így vesztegeltek a párok tarka egymásutánban, ahogyan ez egy kis vidéki városka báljához illik... Dezső ismét erősen megfogta a Márta karját... — Azért nem kell megsértődnie. Én csak meg akartam magának mondani, hogy nincs semmi célja, hogy maga továbbra is Gyuszival járkáljon. Én mondom magának, hogy soha, soha az életben el nem veszi Gyuszi feleségül... — Ha még soká fog szemtelenkedni, itt hagyom magát faképnél ! — mondta Márta mérgesen és az ajkába harapott, mert saját maga előtt sem tudta a Dezső állítását megcáfolni. — Gyuszi egyetemi hallgató lesz és úgy elfelejti magát, mint ahogy tavasszal Bercsényben elolvad a hó és ősszel újra leesik. — Dezső tovább makacskodott és a Márta arcába nevetett. Alkoholszag gőzölt a szájából. — Talán részeg ? — Csak egy kis bort ittunk az előbb... Az nem baj, borban az igazság... Egész életünk a házasságra van berendezve és mondja, látott már maga boldog házasságot ? .. Márta körül egyre szorosabb lett a világ, egyre nehezebben lélegzett. A halántéka lüktetett és fájt. Arra gondolt, érdemes volt-e megvenni ezt a báli ruhát ? Szerette volna megkérdezni Dezsőt, hogy látott-e már egy igazán boldog embert a földön ? Vagy tényleg igaz, hogy csak a halál árán a földön túl vár a boldogság, ha már nem leszünk ? Mikor a hosszú éjféli szünet jött, Mártát beinvitálták a fiúk a szomszéd terembe, ahol leültek egy asztal mellé és bort rendeltek Vagy hat fiú között az egyedüli lány volt Márta. Márta tudta, hogy ezek a fi'úk nem a szép szeméért jöttek ide, nagyon is jól észre vette, hogy milyen szemmel néznek rá. De most nem törődött semmivel, senkivel, örült, hogy nem kell egyedül lennie, hogy nem kell gondolkoznia, hogy emberek között ülhet, nevethet, beszélhet és jónéhány mamát megbotránkoztathat. Miklós hozzá jött és a fülébe súgta, hogy a Mici mamája azt üzeni, hogy jöjjön hozzájuk,