Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Tanulmány - Pfeiffer Miklós: A nemzeti és vallásos gondolat és a kisebbségi kérdés

32 tett hajlama minden népnek. Ezek a tűzföldi jagánok voltak. Koppéra, bécsi egyetemi tanár és társai azonban kimutatták, hogy ezeknek a jagánoknak is vannak vallási képzeteik. Csupán, mint annyi más vad nép, féltve őrzik és titkolják azokat idegenek előtt. Minthogy az ember természeténél fogva társas lény, magától értetődik, hogy vallásos életét sem kizárólag egyénileg elszigetelten éli ki lelki intimitásában, hanem vallási téren is csoportosulásokat alkot. Ezért az ember társas természetéből folyik, hogy vallási téren is szervezkedik. Oly szervezetekben tömörül, melyeket egyházi szervezeteknek szoktunk nevezni. Ezért az emberek általában valamely konkréten meghatározott hitvalláshoz és egyházi kerethez tartoznak. Minden vallás- és istenhit tudatos elutasítását, mesterséges és nem az ember természetén rejlő törekvésnek tekintem. A vallás, mint az embernek egy Legfőbb Lénnyel való kapcsolata az ember gyakorlati életére is hivatott irányítóan hatni. Ezért természetszerű, hogy a vallási szervezettség kapcsolatot keres az emberi élet és szervezkedés legkülönfélébb ágával, amilyenek példáúl a kulturális és népjóléti törekvések. Ügy vélem, mint teológus bizonyos illetékességgel mondhatom, hogy a vallási gondolat és annak egyházi megszervezése harmóniában élhet az emberi közösség minden más módjával és tényezőjével : mindaddig, amíg köztük elvi ellentét nem keletkezik. Teljes magában véve a harmónia a vallásos és a nemzeti gondolat között is. A saját nemzethez való hűséges ragaszkodás nem fakultatív járuléka, hanem lényeges része a vallásos életnek. Sőt, ha vallásos vagyok, nemzethűségem a legmagasabb metafizikai kötelességre, Isten abszolút törvényeire van alapítva. Továbbá a helyesen felfogott vallás a jellemképzésnek oly szilárd és sokoldalú munkáját végzi a vallás által áthatott embereken, hogy ez a nemzethűségnek és a nemzeti derekasságnak is kiváló alapja. Primitív népek regionális istenhitétől eltekintve, a vallás nemzetfeletti azon értelemben, hogy különféle nemzetek fiait iparkodik egymáshoz lelkileg valamely formában közelebb hozni, egységbe kapcsolni. Valamilyen alakban hirdeti az általános emberszeretetet. Ezért fontos tényezőjévé lehet a különféle népek relatív békés egymásközti életének. (Azon esetleges megjegyzésre, hogy a vallás dacára is mennyi háború volt és van még ma is, mint historikus csak azt válaszolom, hogy mennyivel több háború'lett volna a vallás szelídítő hatása nélkül. A tulajdonképeni vallásháborúk pedig a legerősebb feszültségig fokozódó vallási véleményeltéréseknek mindenesetre nagyon sajnálatos kirobbanásai.)