Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Jegyzetek - Dallos István: A szlovenszkói magyar írókról

233 folyóiratokban jelennek meg. Főleg cseh műfordításai figyelemreméltók. Kötetnyi fordítása vár kiadóra. SCHALKHÁZ SÁRA * 1899. (Kassa ) szociális nővér, írónő. Különös szeretettel festi írásaiban a nincstelenek életét. Egy Krisztus legendák kötete és összegyűjtött novellái várnak kiadóra. Elbeszélései szlovenszkói lapokban jelennek meg. MUNKÁJA: Fekete furulya, elb. (Kassa, 1925.) SEBES1 ERNŐ * 1893. (Sebeskellemes—Eperjes) szakorvos, író. A szlovenszkói költőgárda számottevő tagja. Főleg versfordításai kiválóak. Versei és novellái szlovenszkói és magyarországi lapokban jelennek meg. Több színpadi műve került színre. MUNKÁI : Csönd karján (Eperjes 1919.) Öklös fohász (Bécs, 1921), versek. A vihar elvonul (1928). Végső szó (1929.) Számadás (1934.) Megrúgott emberek, elb. (Kassa, 1929.) SELLYEI JÓZSEF * 1909. (Vágsellye) író. A paraszti emberek és a magyar falu balladás regőse, ú. n. őstehetség. Írásaiban megnyilvánul a hit, hogy az írónak olyan poszton kell állnia, ahonnan haladásra, tisztulásra ösztökélheti az emberi sorsokat. Novellái szlovenszkói és erdélyi napilapokban és folyóiratokban jelennek meg. MUNKÁJA : Kiszaladt a föld alóla. (Pozsony, 1936.) SÍPOS GYÖZÓ * 1904. (Várna) gyógyszerész, műfordító. Műfordításai a szlovenszkói folyóiratok szinte minden számában megjelennek. A magyar—csehszlovák kultúrközeledés munkása. Szlovák lírai antológiája kiadóra vár. SZALATNAI REZSÓ * 1904. (Nagyszalatna—Pozsony) tanár, író. Aktív részt vett az ifjúsági mozgalmakban. Alapos felkészültségű tanulmányai és egyéb írásai szlovenszkói napilapokban és folyóiratokban jelennek meg. A Szlovenszkói Magyar írók Antológiája harmadik kötetének társszerkesztője volt. A magyar—csehszlovák kultúrközeledés munkása. Több kötet fordítása jelent meg. MUNKÁI : Van menekvés (Pozsony, 1932.) Jegyzetek a cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről. (Pozsony, 1934.) SZABÓ BÉLA * 1906. (Nagymihály) író. A fiatal írógárda markáns alakja, akinél az írás erős hitből fakadó lelki szükséglet. MUNKÁI : Felszakadt gondolatok (1928.) Éhei vagyok (1931.) Érett szegénység (1935.) Ezra elindul, regény. (Pozsony, 1935.) Józsi a nőiszabó, regény (megjelenés előtt.) SZÁNTÓ GYÖRGY * 1893. (Vágujhely—Arad) író. A világháborúban (gorlicei áttörés) félszemét vesztette, majd 1921-ben másik szemére is megvakult sebesülése következtében. A festő ecsetjét ekkor a tollal cserélte fel. Írásai színesek, akár a festmény. Első regénye (Sebastianus útja elvégeztetett) 1923-ban jelent meg. Az erdélyi magyar írógárda egyik legtehetségesebb tagja.