Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)
Novella és regényrészlet - Szántó György: Csillag az istállóajtóban
194 — A vágy, a vágy, a vágy. A vágyakat az emberek között lévő külömbségek okozzák, mondotta Gautáma Sidharta a brahmanoknak és az istenségeknek. Ezért elmegyek hirdetni, hogy a négy kaszt és a kasztonkívüliek folyjanak egymásba, mint a források és folyók a szent folyamba, a Ganghába. Ez a szent folyam az emberiség, amely nem cél, de vágyak nélkül hömpölyög. — A vágytalanság vágya az emberélet utolsó szakának kezdete és nem az életre, hanem a halálra való előkészület, ne akard tehát megelőzni. De Gautáma nem hallgatott a brahmanokra. Mert észrevette, hogy Visnu, a fentartó, aki az ezerfejű Sésa kígyó hátán ül és örök szeretetében újra és újra megtestesülve alászáll a földre, hogy az emberiséget megváltsa szenvedéseitől, most az ő arcvonásait veszi fel, kegyesen letekintve oltáráról. Gautáma elindult, hogy feleségét és fiát mégegyszer lássa és tőlük búcsút vegyen. Aztán örökre elhagyta palotáját. Kocsisa és szolgája követték, mert nem tudtak megválni tőle és érezték, hogy nem akar többé a palotába viszszatérni. Amint a városból kiértek, Gautáma egy útszéli koldushoz ment és elcserélte annak rongyaival a maga aranynyal átszőtt és ékkövekkel kivarrott ruháját. Aztán kocsisához és szolgájához fordult e szavakkal : — Az én utam a magányosság útja, forduljatok vissza. Én a szeretetet megyek hirdetni és nektek nem kell már hirdetnem. Mert vájjon nem szeretetből jöttetek-e utánam ? A kocsis és a szolga megértették a rongyokba öltözött király szavait és leborultak előtte az út porába, hogy ne lássák távozását. Gautáma városról-városra, faluról-falura ment. Mindenhol a vágyak megfékezésének és a kasztok egymásbaolvadásának útját hirdette. Néhol halkan beszélt, mint a koldus, kinek ruháját viselte. Máshol parancsolón és fenyegetően, mint egy király, aki boldogságra akarja kényszeríteni alattvalóit. Egynémely helyen leborultak előtte, máshol kővel dobálták, de a brahmanok sehol sem merték kivégeztetni, mert attól tartottak, hogy Visnu tizedik megtestesülése. A követők serege szegődött a nyomába, de évek hosszú során