Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Cseh műfordítások - Alois Jirásek: Huszárok

56 varon kék attilákat ismert fel, látta a lovak vörös nyeregszerszámát, látta, hogy perdülnek nyeregbe a huszárok. Most a fiatal tiszt vele szemben megállott a konyha küszöbén. Hirtelen meghajolt és odébb ment, azután mindjárt feltűnt az udvaron magas, fakó lován. Hallotta vezénylő hangját és az átjáró megint visszhangzott a lovak dobogásától. Az udvar előtt állott a bérlő, aki parancsot adott szolgájának, Vojtának, hogy merre és milyen messzire kísérje el a huszárokat. Már elindultak. A hadnagy kezet adott a bérlőnek. Egyikük sem szólt egy szót sem. A huszárok nekimentek a zivataros alkonyatnak. A gáton álló tölgyek mögött villámlott, messziről dörgött az ég. Szél kerekedett, amely az udvar mögötti öreg hársfák irányában a juhtanya felé tartott, amerre a huszárok haladtak. Nemsokára eltűntek a sötétségben a búzaföldek között. Az ősz bérlő utánuk nézett. És ettől fogva nem lelte nyugalmát. A szabadságért harcolni !... csengett vissza a tiszt szava. Előbb meghatotta és ellágyította őt ez a szózat, most pedig keserűséget, csaknem irigységet érzett. * A Budský-féle bérleten nem tudták meg soha sem, mi történt a huszárokkal. Csak az volt biztos, hogy a környéken nem fogták el őket. FORDÍTOTTA : VERŐ IGNÁC.