Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Jegyzetek - Szalatnai Rezső: Az írókról és műfordítókról

JEGYZETEK Az antológia céljához híven e jegyzetekben is csupán azokról a magyar fordításokról van szó, amelyek itt, a kisebbségi magyar munkaterületen jelentek meg, vagy itt írták őket, de másutt adták ki. Irodalmi munkáról számolunk be, azért a bőséges tudományos és publicisztikai anyagot kihagytuk. Magyar írói munkásságról lévén szó, nem vehettük fel a bibliográfiába azokat a szlovák írókat, akik (mint a kiváló Stefan Krčméry) magyar fordításaikkal kezdeményezői voltak a két nép irodalmi megismerkedésének. Természetesen, e bibliografia nem teljes. Mégis : ez az anyag egy darab kultúrtörténelem. Az elvégzett jómunka érzetével nézhetjük, hogy ma már Budapesten is, a magyar könyvkiadás gazdag központjában, megjelenik a cseh és szlovák író alkotása. Szalatnai Rezső CSEH 1RÖK. BEZRUC, PETR * 1867. Póstatisztv. volt Brünnben. A csehek egyik legjellemzőbb költője ; szocialista és nacionalista egyszerre. Költeményei javarészt a német és lengyel elem közé ékelődött sziléziai cseh bányászok lírai krónikái. A verseiben jelentkező szimbólikus, szinte mondai költőtípus lázadó mondanivalója, izzó páthosza annál inkább rendkívül hatással volt az olvasóra. MUNKÁI : Slezské písně (Sziléziai dalok 1903). FORDÍTÁSOK : Sebesi Ernő (M. Újság, P. M. Hírlap), Sípos Győző (Szlov. Magyar írók Ant. I. köt.), Petneházy Ferenc, Dénes Endre. BREZINA, OTOKAR * 1868. + 1929. Polg. isk. tanító volt a morva Nová Ríšen és Jaroměřicen. A fővárosi és irodalmi élettől távol élte le eseménytelen életét. A legnagyobb cseh lírikus. Költészetének tájai nincsenek sehol, de mégis élő bennük minden részlet. Versei csupa árnyalat, a látomások pillanatfelvételei. Mindent elmond magáról s mégis titokzatosan áll előttünk. Mély, misztikus, metafizikai mondanivalójú, szimbólista költő. Stílusa a cseh nyelv legnagyobb produkciója. MUNKÁI : Tajemné dálky (Rejtélyes távlatok 1895), Svítání na západě (Napnyugati virradat 1896), Větry od pólů (A pólusokról fúj a szél 1897), Stavitelé chrámu (A templom építői 1899), Ruce (Kezek 1901.) 1903-ban kiadta verseinek esztétikai és morális magyarázatát, Hudba pramenů (Források zenéje) címen. IRODALOM : Szalatnai Rezső (M. Figyelő 1935), Árva Pál (P. M. Hírlap 1931), Tilkovszky Béla (Korunk 1929). FORDÍTÁSOK : Petneházy Ferenc (M. Figyelő, Szlov. Magyar Írók Ant I. köt.) Dénes Endre (M. Újság 1936), Sípos Győző. ČAPEK, KAREL * 1890. A Lidové Noviny prágai szerkesztője. A modem cseh próza legismertebb alakja. Szelle-