Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Szlovák műfordítások - Ivan Horváth: Az utolsó bűneset

140 ellene még akkor sem, ha szántszándékkal aljasak akar­nánk lenni. Meglátogattam tehát a fogházban. Közönséges ember volt, karján a vizsgálati foglyok rózsaszínű szalagjával, mely az életre figyelmeztet, ami e ház falain túl van. — Megígérte nekem... Aztán megindult belőle a szóáradat. Talán a mögöttünk álló fogházőr megtudná mondani, mit hadart össsze. Én nem tudom. Csak azt mondhatom el, hogy mit láttam : képet, melynek középpontjába állított az a vizsgálati fo­goly, annak hangoztatásával, hogy törődnöm kell vele, mi­vel hogy az ő ügye az én ügyem. De hát mit láttam ? Egy elhagyatott kispark az ötemeletes bérházak tövé­ben, amelyet ottfelejtettek, vagy csak azért létezett, mert egy hadirokkant özvegyének kis trafikja húzódott meg ben­ne. Elhagyatott kis park, ahová még a gyermekek sem jár­nak el játszani, mert a magas házak miatt nem láthatnák a repülőgépet, ha történetesen e nyomorult negyed felett szállna tova. A padon egy asszony ül, a magasba tekint, talán Amerikába vándorolt férjére gondol, vagy másfelé kalandoznak a gondolatai, de semmiesetre sem gondol saját magára, mert mosolyog. Hűvös kép, de meg van a maga szépsége, a remény varázsa, mely nehezen tör utat a szűk látókörön át az ég felé, ezenfelül ez a kép a megható együgyűség varázsával is bír, mint amilyen varázslatos maga a szegénység tiszta­sága. A kép mozdul, változik, elhomályosodik. Bal felől egy alak közeledik, zsebresüllyesztett kezekkel. Léptei nehezek, vontatottak. Megáll az asszony előtt, aki szárnyaló remé­nyével már az azúrkék egekben jár és onnan vár üzenetet, ahol a távoli felhők fehér sávja rajzolódik. Hirtelen mozdulat, majd egy kiáltás hallik. Az asszony kétségbeesetten védekezik, két kezével lihegve szorítja melléhez a kézitáskát. Huzakodás, az asszony elesik, a férfi jobbfelé egy szűk uccába menekül, a kézitáska a félig le­tépett szíj j on fityegve lóbálódzik a szélben, vele menekül, mintha nem is a kéz tartaná, hanem a rabló akaratának ereje.

Next

/
Thumbnails
Contents