Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Előszó - Szalatnai Rezső: A cseh és szlovák irodalom

12 cseh olvasónak különös és megdöbbentő, a szlovák vagy a magyar hétköznapi történetet érez, úgy teszi le, mint a halász az ő tópartjáról festett olajképet : ismerem, nem érdekes 1 2. Erről az irodalomról, a csehről meg a szlovákról, nyílván ép ezért, a felvethető és apró részletekig tisztázható öszszefüggések és kérdések miatt, ideje volna magyar könyvet írni. Ezt a szükséget nem pótolhatja egy antológia bevezető tanulmánya ; az esszé csak figyelmet ébreszt és tájékoztat. S ez az antológia nem irodalomtörténeti olvasókönyv, semmi teljesség benne. A kortársak egymást mutatják be, úgy, ahogy az érzés közössége, a forma rokon kényessége, a stíl hasonlatos játéka, a gondolat és cél azonos szolgálata kiemelte őket a figyelő magyar írástudó előtt. A cseh és szlovák irodalom egyes jelenségeit itt nem is lehet végig bemutatni, hely sincs hozzá. Azonban egy rövid értékszemle a két irodalom fejlődését felvázolhatja az olvasó előtt s néhány, jellegzetes fordítás éreztetheti az egész irodalom áramát. Ez volt a célkitűzésünk, amikor az antológia anyagát barátaimmal kezdtük összegyűjteni. Az olvasó nyomon követheti, hogyan fejlődött ki s milyen körökben kering e század irodalmi árama a cseheknél és a szlovákoknál. Tehát arról a korszakról van szó, amikor a csehek társadalmi és politikai törekvései s eszmei világa, miként a magyar is, európai történeti asszimilációját befejezte s most újból, új formában önállósodik. Nem úgy a fiatal szlovák, a két szellemi forma között keletkező, forrongó, korántsem nyugodt rétegezésű s a csehhel szemben aktívabb és népibb, de zökkenőbb jellegű sors-alakulat. Benne még népdalok és mesék fejlődnek, a cseh létforma szabályos és nyugodt, már csak urbánus epikát fejleszt, lírája magányos és végtelenbe vágyódó hang, egyébként tökéletes európai együttérzés és rokonság. Az erdőket megosztják a hegyek és folyók, de a szél, mely bennük zúg, mégis közös, mégis fiatal pagonyt s vén bükköst örökegy életre érlel. 3. A cseh és szlovák dualizmus az irodalomban tagadhatatlanul valóság. A csehszlovák államiság és népiség bármely adatát és tömegjelenségét ki tudom fejezni egy képstatisztikai ábra egységes figurájával és színével, de az irodalomban, a legfinomabb értékárnyalatoknál, külön-külön kell rajzolni. Történeti ősformának csak a cseh és magyar tekinthető egy geopolitikai vonalon, a szlovák csak átmenet. A cseh irodalom területe : Csehország és a történelmi tar-