Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Simándy Pál: Apám

8? kívánatos, de meg a tarló is, micsoda zódbe van borulva! Persze megnőtt a dudva is. Hiszen cpak mehetnék is mán kifelé. így beszél még sokat szeretettel és rajongással a földróL De az én fülemben már folyton csak ez a szava cseng: — Ha a jó Isten éltetne még... A sír szélén a haláltól való félelem szava ez? Ó, hogy szánom szegény, öreg apámat. Majd megint azzal nyugta­tom meg magam, hogy a földmívelőnek talán könnyebb meghalni is. Halála örök egyesülés a szeretett, drága anya­földdel. „Földből lettünk, földdé kell lennünk", mondja val­lásunk bölcs, hitető szava. Elveszthettél mindent, elhagyhatott mindenki, a föld kitárja karjait és szeretettel ölel magához: megcsalódott elfáradt gyermekét...

Next

/
Thumbnails
Contents