Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Cs. Szabó László: Kárpát kebelében

84 vérek prágai szobrán. Nyájas erkölcsöket mintáztak az idegenajkú szobrászok és festők, olyan országban dolgoztak, ahol a király keményen védte hun-pogány és keresztény istenséggel eltöltött küldetését, békét parancsolván a népekre. A kárpáti német telepes a magyar erkölcsökhöz szelídült és később, művészi delelőjén szelídítve beszélte el Erzsébet németországi rémdrámáját. Európai rangunk a középkor ajándéka volt, vele is sorvadt el. A nyugati polgárháborúkból kiforr a polgári civilizáció és a modern nemzet; Középeurópában nép és polgárság az urak talpához süllyed s mikor róla is lefoszlik a nemzetközi keresztény béke, csupasz testét csak félnemzetek borítják, Kassa, mely a s?ületett gazdagokhoz hasonlóan arra látszott teremtve, hogy ha másként nem, mások bőrén szerezzen vagyont s hatalmat, földig roskadt s félig a sárba süllyedve, alázatosan és megkönnyebbülve tűrte, hogy a Habsburgok papjai és tisztviselői újjáépítsék. Az új Kassát a régi dóm körül már jezsuita tanárok tették naggyá. Lassan a polgári szellem is visszatér. Közben elvilágiasodott, szakított a gótika darabos pallér nyelvével, s áttért a széplelkű német felvilágosodás formanyelvére. Ebben az időben, a széplelkű szellem akaratlan jóvoltából, Kassa néhány esztendeig a magyar irodalom fővárosa. Azelőtt kevés köze volt az irodalomhoz. Tinódi itt énekelte tneg Eger vár vesztét, ismerőseim mutatták is az öreg haditudósító házát. De a felejthetetlen költői pillanat, mint a zárdai növendék a sírig emlegetett táncot, ő is a démoni nagy táncosnak köszönheti. Kazinczynak. A kalapos király idejében három irodalmár lakott a dóm körül. Baróti Szabó Dávid ex-jezsuita a gimnáziumban, valamivel lejebb Kazinczy Ferenc iskolafelügyelő, az iskolával szemközt Bacsányi János írnokoskodott a kamarában. Nem került nagy útjukba, hogy az első magyar folyóiratot megbeszéljék. Kazinczy kezdi a látogatást, felkeresi Baróti Szabót a szerzetesi cellában. „Termete magas, egyenes, száraz", írja később, „hajai igen lágyak, ritkák és félig őszek; orra hosszas és vékony, szája élességet mutat, fogai ritkák s csinatlanok s ábrázatja csaknem szederjes verességű. Öltözete nem sokkal jobb, mint amilyen-