Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Márai Sándor: A kigyók

225 •ságos jóindulattal várjuk. Egy vér vagyunk, egy család, akit te választottál, az a miénk is." Erre a levélre érkezett a távirat, hogy vasárnap délben jönnek meg, a gyorssal. Az érkezés órájában csak a nagymama maradt otthon ; a szalonban várta a fiatal párt, új fűzőt csináltatott és beöltözött barna selyemruhájába. Fülöp bácsi minden áron fel akarta venni egérrágta díszmagyarját, melyet a főispáni installáció alkalmával viselt utoljára ; de végül is lebeszélték. Mindenesetre Ferenc József kabátot öltött és feltűzte *egyik boszniai érdemrendjét. Az apa nagyon sápadt volt, s már negyven perccel a vonat érkezése előtt kintjárt a pályatesten, mereven, mintegy haptákban, tűrte a hóesést és fátyolos szemmel nézett a ködös tájba, elszántan rá, hogy mindent megbocsát. „Egy vér, egy család" — ismételte makacsul. Csak Erna sugárzott : uj kalapot csináltatott erre az alkalomra. Elsőnek Bódog tünt fel a vonatablakban. A fiú meghízott és lesült. Mögötte a fiatalasszony, karjában egy gyékénykosárral, s kíváncsian bámészkodott férje vállán keTesztül. Bódog udvariasan lesegítette feleségét és heves csókokat váltott szüleivel, Ernával és Fülöp bácsival. Aztán bemutatta az új asszonyt. —• Csókoljátok meg, — mondta, s könnyek ültek szemében. — Allons, Nunu, on s'embrasse ! — mondta az aszszonykának. A pályaudvaron nem mozdult senki. Kupeczky, a főnök díszruhájában állt a mozdony előtt és mereven szalutált. Sokan jöttek ki fogadásukra a városból, többen, mint ahányan érkeztek. A mozdonyvezető, a fűtő és vonatkísérő csoportban álltak a lokomotív előtt és izgatottan tárgyalták a jelenetet. A fűtő magyarázta, hogy ő már látott a háborúban ghurka-katonákat, de azok sem voltak ilyen feketék. Hüdéses bénultsággal álltak a csoport körül az érkezők és családtagjaik, idegenek is izgatottan fészkelődtek, mert ilyesfajtát azon a vidéken még nem láttak. A fiatal asszony ugyanis fekete volt. Nem úgy volt fekete, mint aki lesült és egy kicsit fekete : koromfekete volt, szurokfekete volt, a kátránynál is feketébb volt, s fekete arcában nyersen hasadt föl nagy, duzzadt, vérvörös szája és nyugtalanul forogtak égő, fekete állatszemei. A fiatal asszony néger volt,