Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Komáromi János: A szerkesztő úr

162 a vezetékneve, ezt azonban ne feszegessük ezúttal. Ma* ezer és egynéhány esztendő után, ki tudná megmondani, vájjon a faj-turánok között nem akadt-e valaki, akinek esetleg Vaczulka volt a vezetékneve ? Öreg barátom, Va­czulka szerkesztő úr különben is felszólt nekem, de per­sze még ezúttal sem tekintett föl reám. — Gyermek, nem kanyarítanál hirtelen egy helyes kis rajzolatot ? Persze csak úgy állva, a falon, mert az egyetlen karosszékre egyelőre még kehes nagyapádnak van szüksége, — mondjuk, — és itt félpillanatra eltűnő­dött maga elé — hátbadöfhetnéd esetleg a polgármestert... Riadtan néztem rá : — Miért éppen a polgármestert ? — Csak úgy, — és magasról felkapott lendülettel csa­pott le a papírra. — Csak úgy, mert éppen az eszembe jutott. Hogy tisztességes ember lehet netán ? ! Tévedsz, fiam, katasztrofálisan tévedsz. Látod, nekem soha sincse­nek adataim senki ellen, csak ütök, vágok, szúrok, piszko­lok és gyalázok mindenkit, aki az eszembe jut története­sen. Ám... és ezt jegyezd meg magadnak, gyermek, soha még sajtópert nem kaptam, mert mindenkinek van valami a füle mögött. Hogy nem döföd hátba a polgármestert ? Gondoltam, édesem, gondoltam. Koszos kis óvatos duhajok vagytok ti valamennyien, de vágni nem mertek. Koszos, apró kukacok vagytok, apuskám, ám nagyon kérlek, ne próbálj megneheztelni rám az őszinteségemért. Becsület­szavamra mondom, ha ilyen hencegő, gyáva fickókat lá­tok magam előtt, úgy el tudok keseredni, hogy majdnem sírva fakadok. Hogy mi az intranzigencia ? Ti csak szájal­tok róla, de ami a valóraváltó megtestesítést illeti, az már az én öreg vállaimra hárul. De én verekszem is, amíg vég­sőt nem szusszantok. Mert én vagyok az utolsó turáni sajtóbölény ! Vaczulka szerkesztő úr itt újra lecsapott a papír fölé, mint egérre a vércse. Én pedig búskomoly érzéssel vettem szemügyre ezalatt Vaczulka szerkesztő urat. Vaczulka szerkesztő úrnak ugyanis nem ott állt a nyakkendője, mint más rendes adófizető állampolgárnak, a gallérja elülső ré­szén tudniillik, hanem pontosan a balfüle alatt. Ám húsz esztendő óta ez a nyakkendő is szétfoszlott már és kes-

Next

/
Thumbnails
Contents