Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Vers - Peterdi Andor

Két törpe házsor az egész falu, A kertek alatt hömpölyög a Vág, S verebek lakják ottan, Uram, A zsidók omladozó templomát. Lakatjain a barna rozsda ül, Fala szétmálik s itt-ott reped, Belül, ki tudja, milyen a kép, Tán pókháló ül az oltár felett. Az öregek kint a falu alatt Az örökálmot alusszák tovább, Ó, dehogy tudják ők már odalent Unokáik és templomuk sorát. Fölöttük virág ami megterem, Legelőnek kaszálja egy kölök, S a sírokon aprójószág legel Az ó-írású, sírkövek között. Ott nyugoszik az öreganyám, A nagyapám, meg egy-két rokon, S valami ősi, nagy bánat lebeg Azon a temetőn és templomon. S ha arra söpör néha az idő, A faluba beballagok, S úgy érzem, mikor onnan távozom, Hogy árva, hontalan vagyok !...