Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Vers - Peterdi Andor

Este már visz a száguldó vonat S az éjen keresztül vágtat velem. És hajnalra — ó annyi év után — Egy faluba megérkezem. Ottan születtem, ott dajkált anyám, És ott faragtam fűzfasípokat, S onnan ragadt el egy bús délután A szálló sárkány : a vonat. És akkor siratott a nagyapám, A tanító, meg egy öreg cseléd ; A vén idő rideg homokja Sírjukat is befödte rég. 3 most senki sem vár, ha megérkezem, Az állomás üres lesz, elhagyott, S akár egy idegen vándorbarát, A faluba beballagok. A nagy korcsmában majd lepihenek Közönyt színlelve, bort is hozatok, S lelkemben felsírnak majd ezalatt Az aluvó, nagy bánatok. Tudom a torkom majd összeszorul S könnyem a borba bepereg, Tudom, hogy az én kis szülőfalum Nagyon megríkat engemet...