Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)
Novella és essay - Pataky Mária: A ruszin lélek és a ruszin zene
« 106 tok északi lejtőjén levő, tehát galíciai területről. Mind a kettőt egy kiváló ukrán tudós, Philaret Kolessa gyűjtötte még a háború előtt. Az egyiknek 153 dallamából 63, tehát több mint 40 % -a : magyar eredetű dallam. A másiknak, a galíciai gyűjteménynek 817 dallama közül 149, vagyis majdnem 20% magyar származású, vagyis magyar hatás alatt keletkezett dallam. Próbáljuk most megvizsgálni — folytatja Bartók — milyen tényezők okozhatták azt, hogy az uj magyar dallamok ekkora nagy hatást gyakoroltak a szlovákokra és a ru szinokra. Először is : maguknak a dallamoknak pattogó, igazán talp alá való ritmusa, áttekinthető egyszerűsége, dallamvonaluk frissesége, hogy úgy mondjam : modernsége lehetett a főok, a conditio sine qua non. Azután nagyrésze lehetett az elterjedésben annak, hogy a régi Magyarország területén lakó népek együtt katonáskodtak. Hiszen még magán a magyar nyelvterületen is éppen a katonaéletnek lehetett igen nagy szerepe abban, hogy egy-egy felkapott uj nóta szinte villámgyorsan terjedt el mindenütt, ahol csak magyarok laktak. Egyébként valószínű az is, hogy a cigány muzsikusok is elősegítették a magyar nyelvhatáron tuli terjesztést. És végül a következő körülmény is közrejátszhatott : közismert dolog, hogy háború előtt és háború végeztéig uagyon sok szlovák és ruszin mezőgazdasági munkás nyaranta az Alföldre szegődött summásnak. Nyilván ez is elősegítette a dallamok átvételét. Persze mindezeken az okokon kívül valamilyen praedispositiót, valamilyen lelki rokonságot is kell feltételeznünk a magyar, illetve a szlovák—ruszin falvak népe közt." Bartók megállapításai után, — akinek mintegy 80 darabra menő még háború előtti gyűjtése van ruszin dallamokból, — világosan látszik, hogy nagyarányú kölcsönhatásról beszélhetünk magyar és ruszin népzene között. A kölcsönhatás könnyen magyarázható- Az első alkalom volt erre — amit Bartók is kiemel — a közös katonáskodás, mely földrajzilag is összehozta a ruszinokat és magyarokat, még ha nem éltek is egyébként vegyes lakosságú vidékeken. Gyakori eset volt, hogy Petru vagy Jurku Nyíregyházán, Szatmáron vagy Munkácson ette a prófuntot.
