Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Farkas István: Eladó búza

80 — Meglehet, — vonta a vállát József, — sok minden meglehet. És már közibük vágott a lovaknak. A három zsák ott didergett a hideg macskakövön. Márciusi tavasz volt már, a naptárban sok szép időt jósolt a százesztendős jövendőmondó, de azért a levegő még hideg volt és a szomszédos hegyeken itt-ott fölfeslett az ottragadt hó. A hóvirág már megszokott újdonság volt a gyerekek kezében, fiatal lányok keblén, de az ibolya még a virágos üzlet kirakatában didergett és hátulról, a meleg szobából vigyázva fűtöttek neki. — Eladó a búza ? — kérdezte most egy köpcös, alacsony ember, aki ma itt, holnap ott ügynökösködött, de azt hörcsögtermészettel, haragosan tette. Sovány keresetet látott az ügynökösködésből, otthon meg négyszobás lakásban két családot kell eltartania. Ő ígért mindig legkevesebbet a búzáért, a tőzsdei különbséget neki fizette a kereskedő. Most is ócsárolni való kedve volt s ahogy a pirosfoltú zsákot meglátta, mindjárt szemet szúrt neki. belenyúlt a zsákba, kiszórt egy pár szemet, ami az ujjai között maradt, azt únottan morzsolgatta és máris tört belőle az örökké elégedetlen, mindig másnak felelős, apró ember : — Ez is búza ! Ilyen búzát hoz maga eladni ? Hát azt gondolja, hogy kell a börzén az ilyen búza ? Hogy küldhetnék én mintát a bizományosnak, mi ? Tudja maga, hogy milyen a tavalyi búza ? Evett maga tavalyi búzából kenyeret ? ördöge magának, hogy nem szégyelli ilyen foltozott zsákokkal ideállni ? Pétert meg-megcsipdeste a jogos harag, ami a zsákok miatt érte. A búza mindegy, most a zsákok miatt nem veszik. Haragosan ráncolta a homlokát : — A zsák a hibás. Tegnap még a padlón volt a búza, a tulajdon szobámban. Még a kisgyereknek se volt jobb dolga, mint ennek a szép tiszta búzának. Nem muszáj megvenni, ha úgy kiabál az úr. Már harmincért is kérték, de én harminchaton alul nem adom. Az ügynök fölpattant, mintha tűvel szúrták volna.