Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)
Novella és essay - Andreánszky István: A fosztogató
22 mindeniknek, ha megfoghat vele és megtarthat valamit, ami a kezeügyébe esik. Elmozdította állát, de továbbra is két elülső lábán nyugtatja. Szemeit kinyitja, hogy jobban lássa, mit csinál a nagycsizmás, akinek sikerült megközelítenie, anélkül, hogy tüstént észre vette volna. Könyökben felül hiányzik a karja és ez csak most ötlött a szemébe. Kabátja ujját feltűzve viseli, mert üresen lógna és lengetné a szél, miközben belopózna üres kabátja ujján csonka testrészéhez. Kölyökkora a háború előttre nyúlik vissza, különben fel sem tűnne neki, hogy nem ez az első ember, akinek a kabátja ujjából hiányzik a karja. Lehajol és egy kézzel a csizmájával foglalatoskodik. Dróttal van megerősítve és összekötve a csizmafeje a talppal, mert a talp leválófélen van a csizmafőről. Nem világjáró útban nyiltte el, trágyáié és a falu sara ette meg. Bajlódik csizmájával, lehajol felé, de nézése nem oda esik, amit művel, forgácsot keres, holott nem kellene egyebet tenni, mint kinyújtani utána kezét. Nemrég a kas előtt fűrészelték és hasogatták a konyhába való fát, szétpattant a forgács a hóba és hóolvadás után a forgácsszilánk nem olvadt a földbe. A föld tetején maradt, nem gereblyézték össze egycsomóba, a nap süti szerteszét és szárítja gyujtósnak való forgácsnak. Kancsalul néz a nagycsizmás, keze forgács után keresgél, szeme pedig fennakadt valahol a kukoricakas ajtaján és csak akkor néz csizmája orra hegyére, amikor megmozdul a kutya és láncainak csörgése megrettenti. Hallomásból tudni, hogy vannak, akik értik a csíziót, hogyan kell elbánni a kutyával, hogy még a legéberebbet is megközelítsék. A kutya későn veszi észre és akkor elfelejt ugatni. Akárcsak értenének a nyelvén és megbabonáznák. Nem mindig történik meg, de megtörténik. Nem tudni, hogy valamikor is hangtalanul tűrt volna vadidegen embert a tanyán. Messziről megugatja a tanyára tévedt embert, egyéb dolga sincs nappal. Veszettül megugatja, aki botját a kezében előre tartva, bátortalan lépésekkel közeledik.